HTML

Ars Portéka

Tudomány is, kultúra is, néha ez is, néha az is. Matek-magyar szakosként vonzódom a "nem normális" életutakhoz. Azokhoz, akik reálok, de humánok, humánok, de reálok. Saját cikkeimet gyűjtöm össze ezen a portréblogon.

Amit rólam...

...tudni lehet, azt itt lehet megtudni.

Alanyok (és állítmányok)

Címkefelhő

Add az arcod a Képletes beszédhez!

Friss topikok

  • Mécs Anna: @Gusi: Micsoda nagylelkű felajánlás :) Szólok is gyorsan Jonathan Rothbergnek :) (2016.01.20. 09:17) Észbe kapnak
  • Messzenéző Minyon: Bocsánat, az aláírás lemaradt: Miklós Ildikó (itt mint Messzenéző Minyon :)), műszaki szerkesztő (2014.05.08. 19:23) A folytonosság ereje
  • Mécs Anna: @Peter Dubovitz: köszönöm, ecsém, a kedves figyelmeztetést. Javítottam az elgépelést. (2013.12.10. 21:14) Sejteni és bizonyítani
  • saragoza: Érdekes (2012.10.29. 04:08) Az idegrendszer matematikája
  • Könyvélvező: A multimédia nagyjából annyiban jelenti az írásbeliség megszűnését, amennyiben a mozi a színházét ... (2011.01.25. 11:46) Az vagy, amit elolvasol

Linkblog

Portrék tőlem, ezerfelől. Mécs Anna blogja.

2013.02.18. 14:29 Mécs Anna

Januári Képletes beszéd

Címkék: képletes beszéd

A Rádió Q-n futó Képletes beszéd című tudományos rádióműsorom 2013 januári adásai:

Baktériumok matematikája

Baranyi József, 2013. január 9.

Baranyi József Angliában dolgozó matematikussal, a prediktív mikrobiológia kutatójával beszélgetek. Meddig használható fel egy élelmiszer? A túlzott óvatosság és a felelőtlenség között hol a határ? Miként segít a matematikai modellezés ennek minél hatékonyabb meghatározásában? A Baranyi-modellt világszerte élelmiszer-biztonsági számításokban felhasználják, a modell megalkotójával a hálózatkutatásba is betekintünk a műsor folyamán.

A katalizátorok Lendületet adnak

Novák Zoltán, 2013. január 16.

Az ELTE TTK kémikusa katalitikus eljárásokkal foglalkozik, azon belül is a szén-hidrogén kötések átalakítása jelenti kutatásainak fókuszát. Miként alakul egy kutató életpályája? Mit jelent a Lendület pályázat egy kutatócsoport életében? Ezekre a kérdésekre kerestük a választ.

Felhők között

Szalai Ferenc, 2013. január 23.

A fiatal mindenevő fizikussal, Szalai Ferenccel a Grid-, vagy ha úgy jobban tetszik Cloud Computingról beszélgetünk: milyen szerepe volt a CERN-nek a terület fejlődésében? Ez a technológia miként járult hozzá nagyszabású virtuális gyógyszerkísérletekhez? És hogyan született meg Ferencék ígéretesen induló "online molekulavására", az mcule.com? És az Open Science Lab-be is bekukucskálunk.

Előzd meg a betegséged!

Molnár Mária Judit, 2013. január 30.

Szépen lassan át kell állni a reaktív gyógyászatról a prediktívre: nem akkor megyek orvoshoz, amikor már nagy a baj és muszáj reagálnom a tüneteimre, hanem megelőzöm a betegségemet. Ehhez persze a szemléletváltás mellett sok mindenre szükség van, például a géntérkép értő használatára. A személyre szabott orvoslásról beszélgettem a Semmelweis Egyetem tudományos rektorhelyettesével, Molnár Mária Judittal. 

Szólj hozzá!

2013.02.16. 15:07 Mécs Anna

Sok színnel színezhető

Címkék: kun gábor matematikus

Interjú Kun Gáborral

Ha Kun Gábor kutatási területei közötti kapcsolatokat egy gráfon ábrázolnánk, feltehetőleg sok színre lenne szükségünk, hogy elkerüljük az azonos színű szomszédos csúcsokat. A harminchárom éves matematikust Lovász László, Szabó Csaba és Szemerédi Endre jelölése alapján idén Junior Prima Díjjal jutalmazták. A jelölők neve sokat elárul: mind a gráfelmélethez, mind az algebrához, mind a diszkrét matematikához kötődnek kutatásai. Ahogy elmondta, a különböző területek összefolyásának korát éljük. A doktori disszertációjában megfogalmazott fontos eredményeinek köszönhetően 2012-es hazatérése előtt többek között Princetonban és Cambridge-ben kutathatott.

Megjelent: Élet és Tudomány, 2013. január 18.
Szerző: Mécs Anna

Kun_Gabor.jpgKun Gábor az ELTE TTK-n található irodájában

Sakkozni sokáig jobban szerettem, mint matematikával foglalkozni. Az átlag, három-ötórás matematikaversenyek csak az adott időkereten belül voltak izgalmasak. Persze élveztem: kivettem egy szabadnapot az iskolából, elmentem, valamit ügyeskedtem, esetleg kaptam valami díjat, lógtam is és örültek is nekem. Ha félidőben kész voltam az összes OKTV-feladattal, akkor visszamentem az iskolába focizni. Ezek nem kötöttek le annyira, a sakk viszont nagyon izgalmas volt már akkor is: azon komolyan dolgoztam és tanultam; sakkmester lettem, még most is járok versenyekre.

Szólj hozzá!

2013.02.16. 13:47 Mécs Anna

Decemberi Képletes beszéd

Címkék: képletes beszéd

A Rádió Q-n futó Képletes beszéd című tudományos rádióműsorom 2012 decemberi adásai:

Miként lesz a zsírból csont? - Új generációs terápiák

Tátrai Péter, 2012. december 5.

Mi is az sejtterápia, génterápia? Mennyire használja ezeket ma az orvostudomány a kezeléseknél? Hogyan lehet a csontpótlást kötőszöveti őssejtekkel megoldani? December 5-én, szerdán délelőtt 10-től 11-ig Tátrai Péter sejtbiológussal, az MTA Enzimológiai Intézetének kutatójával beszélgettünk.

Nem dől el minden a születésnél

Falus András, 2012. december 12.

December 12-én, szerdán délelőtt 10-től 11-ig Falus Andrással, Széchenyi-díjas magyar kutatóval arról beszélgettünk, hogy a környezetünk, életmódunk miként befolyásolja örökítőanyagunkat és ezáltal életkilátásainkat, sőt, utódaink életkilátásait. Ennek fontosságát, a legfrissebb tudományos eredményeket nem lehet elégszer hangsúlyozni. Éppen ezért, Kopp Mária támogatásával és buzdításával fogott bele Falus András az EDUVITAL egészségnevelési program hazai megalapításába. Kopp Mária örökségéről, a program eddigi eredményeiről is beszélgetünk.

Bojár Gábor és a siker titka

Bojár Gábor, 2012. december 19.

Bojár Gábor volt a vendégünk december 19-én. Hogyan lesz fizikusjelöltből világhírű üzletember? Miért ne féljünk minden területen a legjobbakat alkalmazni? A Graphisoft után az oktatás területén is maradandót alkot: mit kapunk, mit várunk a Harvardról, Yale-ről hallgatókat fogadó AIT-től? Milyen tudományirányítási, innovációs stratégiákat tart követendőnek? Mit tanácsol a mai fiataloknak? 
Volt témánk bőven.

A pozitív pszichológia tudománya

Oláh Attila, 2012. december 26.

A nem beteg nem egyenlő az egészségessel. Ez a felismerés is vezetett a pozitív pszichológia iskolájának kibontakozásához, mely mára rendkívül fontos eredményekkel, megkérdőjelezhetetlen létjogosultsággal bír. Oláh Attilával, az ELTE PPK dékánjával, a Pozitív Pszichológia Laboratórium vezetőjével a terület története mellett a flow-kutatások jelentőségéről is beszélgettünk.

Szólj hozzá!

2012.12.21. 17:38 Mécs Anna

Áttétképződéskor megáll a tudomány

Címkék: Tímár József patológus

Interjú Dr. Tímár Józseffel

Az időben észlelt daganatok a sebészi beavatkozásnak és a megfelelő terápia alkalmazásának köszönhetően az esetek nagy részében megfékezhetők. Ám az áttétképződéskor szinte megáll a tudomány. Meglepően keveset tudunk e folyamat genetikai és biológiai jellemzőiről, pedig ez pecsételi meg a betegek sorsát. Éppen ezért Dr. Tímár József, a Semmelweis Egyetem II. Sz. Patológiai Intézetének Igazgatója a 2012 júliusában komoly akadémiai támogatással induló Daganat-progresszió Kutatócsoport vezetőjeként az áttéti daganatokat a halált okozó, végső fázisban szeretné feltérképezni.

Megjelent: Élet és Tudomány, 2012. december 14.
Szerző: Mécs Anna

timar_portre_kicsi.jpgTíz évig az Országos Onkológiai Intézetben dolgozott, ahol főorvosként a betegekkel is kapcsolatban állt. Mennyiben befolyásolta a kutatáshoz való hozzáállását?

Az egy különleges hely volt számomra. Ugyanis én patológiai intézetben nőttem fel az egyetemen – patológus a betegekkel ritkán találkozik. Rákkutatást végeztem, rákos daganatokat szövettani formában ismertem és a kísérleti állatban. Ehhez képest az Onkológiai Intézetben a daganatos betegek között elgondolkodtam azon, hogy mennyire más a rosszindulatú daganat a valóságban a kísérleti rendszerekhez viszonyítva. Ez egyfajta reveláció is volt számomra, és megerősítette azt az elképzelésemet, hogy ezeket a kísérleti vizsgálatokat mindig ki kell egészíteni az emberi daganatokon végzett vizsgálatokkal. Ha csak azt nézzük, hogy egy kísérleti állat élettartama maximum néhány év, egy adott daganatos kísérlet néhány hónapig zajlik – míg az emberi daganatok kifejlődése akár évtizedekben is mérhető. Ezek a folyamatok időben is más dimenzióban zajlanak, és a méretei is mások: egy emberi daganat 1012 sejtből áll, míg egy kísérleti állat már nem él 109 daganatsejttel együtt.

Mit tapasztalt a betegeknél, mennyire uralkodnak tévhitek a rák kezelésével kapcsolatban?

Az a probléma Magyarországon, hogy aki daganatos beteg lesz, az sokszor 19-20. századi világkép szerint gondolkodik a betegségéről: úgy látja, hogy az az életét mindenképpen veszélyezteti. Pedig ma már nincs így, hiszen a daganatkutatás eredményei alapján sokat tettünk a betegség gyógyításáért. Természetesen hiú ábrándokat sem szabad kergetni, ugyanannyit lehet elvárni az orvostudománytól a daganatok gyógyítása terén, mint más betegségek, például a cukorbetegség vagy magas vérnyomás esetén. Meggyógyítani nem lehet, de a gyógyszeres kezelés eredményeként normális életvitelt lehet folytatni, időben elkezdett kezelés hatására a beteg életkilátásai nem romlanak. Nem szabad feleslegesen pszichés terhet a betegek vállára tenni. Mert ha ez a felesleges teher nincs rajtuk, akkor sokkal hatékonyabban tudnak megküzdeni a betegségükkel.

Szólj hozzá!

2012.12.21. 17:21 Mécs Anna

Csak egy ágacska vagyunk az élet fáján

Címkék: varga máté biológus

Interjú Varga Mátéval

Varga Máté fejlődésbiológus pár éve Londonból hazatérve az ELTE Genetikai Tanszékén alapított kutatócsoportot. A zebrahalakat modellállatként használva embrionális- és őssejtkutatásokat végeznek - hiszen talán nem is különbözünk csíkos barátainktól annyira. A Critical Biomass blog egyik szerzőjeként és a Budapest Science Meetup szervezőjeként az értelmes párbeszédet sürgeti minden biológiai kérdésben, legyen az a kreacionizmussal vagy a génmódosított élelmiszerekkel kapcsolatos.

Megjelent: Élet és Tudomány, 2012. november 23.
Szerző: Mécs Anna

varga_mate.jpg

Tíz éve Magyarországon nem igazán volt zebrahallal kapcsolatos fejlődésgenetikai vonatkozású kutatás. Ma mi a helyzet?

Eltekintve a mi csoportunktól most sincs nagyon. Ez is közrejátszott abban, hogy amikor három éve Londonból hazaköltöztem, Vellai Tibor, a Genetikai Tanszék vezetője tárt karokkal fogadott és azóta is mindenben támogat. Persze a költözéskor még nem sejtettük, hogy ennyire pénzszűkében leszünk. A forráshiány miatt nehéz időszak a mostani, lényegében sok dolgot menetközben kell kitalálnunk, hiszen nincsenek olyan lehetőségeink, mint egy nyugati laborban, például nem tudunk külföldi csoportokéhoz hasonló halszobát berendezni. Ennek ellenére mostanra eljutottunk oda, hogy bizonyos kutatási projekteket végigvittünk, vagy nagyon közel állunk a befejezéshez, és közben egyre gyakrabban keresnek meg itthoni és külföldi kutatócsoportoktól kollaboráció céljából.

Meglepő, hogy itthon első fecske ez a csoport, hiszen rendkívül jó modellállat a zebrahal.

Szólj hozzá!

2012.12.06. 14:38 Mécs Anna

A kis méregkeverők

Címkék: hettyey attila

Interjú Hettyey Attilával

 

Mécs Anna
Megjelent: Élet és Tudomány, 2012. október 26.

Bulvárosan túlélőshow-ként is tekinthetünk a barna varangyok életére: az marad életben, aki elég gyorsan és hatékonyan tud reagálni a környezeti változásokra. Hettyey Attila a Lendület Pályázat egyik nyerteseként idén ősszel alakított kutatócsoportjával azt vizsgálja, hogy a ragadozók jelenléte megváltoztatja-e az ebihalak fejlődése során mérgük összetételét, és hogy a rövidebb és enyhébb télhez időben tudnak-e alkalmazkodni.

hettyey_mta.jpg

Hogy köt ki valaki a békáknál?

Egyetemi tanulmányaim alatt kaptam hozzájuk kedvet: az állatrendszertan gyakorlaton végigvettük a magyarországi faunát.  Török János – aki később a szakdolgozatom és a doktorim témavezetője lett az ELTE-n – tartott előadást a kétéltűekről. Nagyon megtetszett, hogy jópofán kell tornáztatni a békákat ahhoz, hogy meg tudj különböztetni bizonyos fajokat. És volt olyan, ahol rádióadó is volt a békán, azzal ment a fűben, mint egy kis Rambo. A kezdeti lelkesedést tett követte: két nyáron is lementem Jánosékkal a Kis-Balatonra békákkal dolgozni. Igazi amatőrként kezdtem, hisz nem egy ökológiai elmélet teszteléséhez kerestem modellcsoportot, hanem megtetszettek a békák és ezért kezdtem el velük dolgozni. Később jöttem csak rá, hogy szerencsés volt a választás, mert nagyon sok minden van, amit kimondottan békákon lehet jól vizsgálni. Olyan dolgokat, amiket például madarakon nem lehet.

Mi az oka, hogy békákon több kérdést vizsgálhatunk, mint madarakon?

Például a külső megtermékenyítés. Madaraknál nagyon nehéz manipulálni, hogy tényleg csak a genetikai háttér jelentsen különbséget egyes egyedek között. Mert mindig számolni kell az anyai környezeti hatás lehetőségével, azzal, hogy a nőstény például mennyi hormont tesz a tojásba annak függvényében, hogy milyen hímmel párzott. A békáknál ezzel nincs gond, mert amikor a nőstény párba áll a hímmel, akkor a peték lényegében lerakásra készen vannak benne. Vagy madarak esetén nehéz több hímet több nősténnyel pároztatni. Ezt a kétéltűeknél mesterséges megtermékenyítéssel könnyen megtehetjük, és ebből aztán a genetikai hátérre borzasztó pontosan lehet következtetni.

Szólj hozzá!

2012.10.27. 12:21 Mécs Anna

Az idegrendszer matematikája

Címkék: orbán gergő

Interjú Orbán Gergővel

 

Mécs Anna
Megjelent: Élet és Tudomány, 2012. október 19.

Néha úgy tűnik, mintha az agy egy kicsit hangyás lenne. Nem, nem arra akarunk célozni, hogy agyunk olyan tevékenységekbe hajszol bennünket, melyeket később magunknak is nehéz megmagyarázni, sokkal inkább arra, hogy mint egy régi szobaantennához csatlakoztatott tévé, a jelet zajosan jeleníti meg. Idegrendszerünk zavarba ejtően zajos: idegsejtjeink akkor is élénken „csipognak”, amikor látszólag semmi okuk nincsen erre. Orbán Gergő viselkedéses és idegi kutatások eredményeit matematikai módszerekkel elemezve kívánja kicsit jobban megismerni azt az – eddig – utánozhatatlan gépet, amit a fejünkben hordunk.

Orban_Gergo_portreb.jpg„A neurális komputációk által jelentett kihívásokat jól szemlélteti egy korábbi témavezetőm egyszerű példája. Ha terveznénk egy robotot, amelynek a feladata az, hogy lecsavarjon egy kupakot egy palackról, akkor háromévnyi munkát belefektetve is könnyűszerrel lekörözné azt egy hároméves gyerek. Könnyen látható tehát, hogy nagyon delikát számítások zajlanak az agyban, a kérdés az, hogy ezek mifélék. Két oldalról lehet megvizsgálni: idegrendszeri és viselkedéses vizsgálatok adatai alapján. Megnézzük, hogy az idegsejtek hogyan szolgálják ezeket a számításokat, hogy milyen hibákat vét az idegrendszer, amikor illúzióval becsapjuk, vagy hogy a rengeteg információból miként nyeri ki azt, ami releváns számára. Ahhoz, hogy megfelelően értelmezni tudjuk az idegsejtek jelzéseit, ahhoz kell tudni, hogy milyen nyelvet beszélnek. És ez a nyelv a neurális kód.”

1 komment

2012.10.05. 10:40 Mécs Anna

Nem elég a magas egekben járnunk

Címkék: pálfy péter pál

Interjú Pálfy Péter Pállal

Mécs Anna
Megjelent: Élet és Tudomány, 2012. szeptember 14.

Matematikusnak lenni kényelmesebb, mint csillagásznak – többek között ennek köszönhető, hogy Pálfy Péter Pál, alias PPP, tehát P³, azaz Péköb a matematikát választotta hivatásául. A csoportelmélet kutatója a különc, absztrakt világban lubickoló egyetemistából a hazai matematikai élet fontos szereplőjévé, szervezőjévé vált. Az MTA Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézet igazgatójaként a korábbi igazgatók arcképével díszített szobában fogadott, abban a szobában, amelyből néha az éppen hazalátogató Erdős Pál kitúrta az aktuális vezetőt, hogy a kisebb és nagyobb epszilonokkal szimultán értekezhessen.

Pálfy_Péter_Pál.jpgHogyan került a matematika bűvkörébe?

Nem a matematikával kezdődött, hanem a csillagokkal. Nagyon érdeklődtem a csillagászat iránt, így Kulin György A kis csillagász távcsöve című könyve alapján készíteni akartam egy távcsövet. Abban volt egy útmutatás: a textilboltban kellett egy papírhengert kérni, utána ezt fekete fotópapírral kibélelni a tükröződés elkerülése végett. Na, igen, de mekkora papírt kell levágni? Ez nem volt benne a könyvben! Erre apukám azt mondta, hogy lemérjük a henger átmérőjét és megszorozzuk 3,14-gyel. Ez számomra olyan misztikus volt! Pont annyival? Miért? Az én apukám ilyet tud? Ez első matematikai élményként megragadt bennem. Aztán rájöttem, hogy a matematika sokkal kényelmesebb foglalatosság, mint a csillagászat. Otthon, ágyban fekve is lehet művelni, nem kell a hideg éjszakában a csillagvizsgálóba menni. Így kötöttem ki a matematikánál.

Az egyetemen már teljes mértékben ebben élt, matematikai problémák kötötték le a gondolatait?

A problémák számomra későn jöttek. Én inkább jó tanuló voltam, mindent megtanultam. Aztán negyedévben, amikor Fried Ervin hazajött Kanadából, indított egy szemináriumot, ahol megoldatlan matematikai problémákról volt szó. Addig csak feladatokat oldottam meg, amelyeket az különböztet meg a megoldatlan problémáktól, hogy tudjuk, hogy mi az eredmény, csak elvárjuk a diáktól, hogy ő is rájöjjön, hogy miképpen kell azt levezetni. Az igazi matematikában nem tudjuk hogy is van, hanem ott kell kideríteni.  Nagyon jó társaság jött össze, például Kiss Emil, aki jelenleg az ELTE-n tanszékvezető, Kollár János, ma a Princeton Egyetem professzora, Rónyai Lajos,a SZTAKI kutatója és a BME professzora. Remek, inspiráló közeg volt. Hétről hétre mindig valakinek akadt egy továbbvivő ötlete. Ekkor rájöttem, hogy a matematikát csinálni is lehet, nem csak tanulni.

Szólj hozzá!

2012.10.05. 10:20 Mécs Anna

Alkalmazzunk személyi asszisztenst!

Címkék: kornai andrás

Interjú Kornai Andrással

 

Mécs Anna
Megjelent: Élet és Tudomány, 2012. augusztus 17.

Vegyünk egy matematikus doktort az ELTE-ről, egy nyelvész doktort a Standfordról, alaposan gyúrjuk össze, és fűszerezzük egy jó adag informatikai tudással! Máris megkaptuk a nyelvtechnológiai kutatásokat végző matematikai nyelvészt, Kornai Andrást, aki jelenleg az általa vezetett nyelvtechnológiai kutatócsoporttal dolgozik az MTA SZTAKI-ban. Hosszú utat járunk be a beszélgetés során: Euklidesztől kezdve Chomskyn át az okostelefonokba bújó személyi asszisztensekig jutunk.

kornai_mindentudas_vagott.jpgMatematika és nyelvészet: szabályok és statisztikák. A mai kutatásokban melyik a domináns?

Kezdjük az elején: a matematika nagyon korántól a számokról és az alakzatokról szólt, arról, hogy a számok között vannak bizonyos törvényszerűségek, gondoljunk csak Euklidészre és a prímszámokra. A nyelvészet kezdetei ugyanerre az időszakra nyúlnak vissza. Őket is azok a törvényszerű, ismétlődő dolgok érdekelték, amelyek minden egyes megnyilatkozás mögött megvannak. Ezeket kétféleképpen lehet vizsgálni: vagy azt írjuk le, hogy mik ezek a törvényszerűségek – ez a szabályalapú megközelítés –, vagy azt, hogy milyen gyakorisággal érvényesülnek – ez lenne a statisztikai megközelítés. A kettő nem zárja ki egymást, a mai módszerek általában a kettő keverékei.

Az idő során ez miként változott?

Nehéz kérdés, mert mindkettő nagyon korán jelen volt. Aki a matematikában Euklidész, az a nyelvészetben Panini, egy indiai nyelvész. Ő már kifejezetten figyelt arra, hogy az egyes szabályok gyakran vagy ritkán lépnek fel, csak az északiak, vagy a déliek nyelvjárásában is előfordul-e egy jelenség. Ő már kifejezetten megkülönböztette egymástól, hogy milyen paraméterek mentén változik egy szabály alkalmazási köre. A korszerű statisztikai elemzés a 19. század végén, 20. század elején kezdődött el, Markov nevét – aki nagy orosz matematikus volt – szokták emlegeti teljes joggal. A szimbolikus megközelítést ugyanekkor indították el Norvégiában. Volt egy időszak az ötvenes-hatvanas években, amikor a statisztika egy kicsikét háttérbe szorult, mert a szimbolikus megközelítés egy nagyon nagy képviselője, Chomsky lépett színre.

Szólj hozzá!

2012.10.05. 09:39 Mécs Anna

Nicsak, ki beszél most!

Címkék: winkler istván

Észleléskutatásról Winkler Istvánnal

Mécs Anna
Megjelent: Élet és Tudomány, 2012. július 20.

Winkler István a villamosmérnöki diploma megszerzése után vágott bele pszichológiai tanulmányaiba. A doktori disszertációját Finnországban írta, ahol dolgozatát a Helsinki Egyetemen az év legjobbjának választották. Mégis hazatért. Harminc éves kutatói pályafutásának egyik érdekes kutatásában újszülöttek ritmusérzékét vizsgálta. Szeptembertől pedig a Lendület program nyerteseként folytathatja munkáját: kutatócsoportjának célja azoknak az agyi folyamatoknak a megismerése, melyek lehetővé teszik egymással párhuzamosan beszélők hangjának szétválasztását. A feltérképezett elvek alapján kifejlesztett hallókészülék a hangok szempontjából összetett helyzetekben, segítheti viselőjét – például egy családi ebéden.

Winkler_mtapi_b.jpgMint mérnököt kérdezem: hogyan lehet az észlelésünkről objektív, számszerűsíthető leírást adni?

Ez a modern pszichológia kialakulásakor az első kérdések egyike volt. Lehet-e valamilyen objektív leírást adni olyan szubjektív élményekre, hogy milyennek látunk, hallunk, észlelünk valamit? Található-e valamilyen objektív összefüggés a külvilági ingerek különböző paraméterei és a mi belső benyomásunk között? Gustav Fechner, 19. századi német fizikus elsőként foglalkozott ezzel.

Kísérleti úton hogyan indult el Fechner?

Nagyon egyszerű kísérleteket végzett. Azt vizsgálta, hogy mi az a legkisebb különbség, amit még érzékelni tudunk két súly, két hangerősség, két fényerősség, két szín között: azaz a küszöbök mérése. A kísérletezés módszertanát a fizikából hozta: megpróbálta lecsupaszítani azt az egy változót, amit mérni akart, és minden mást elvenni. Tehát izolált ingerekkel dolgozott. Ez a módszer nagyon sokáig fennmaradt, de ezen túl kellett lépni. Már az 1910-es években a Gestalt szemlélete rámutatott arra, hogy az ingerek egészeket alkotnak. Nincsenek különálló ingerek, mi a világban mindig ingermintázatokat látunk és hallunk.

Az észlelés megismerésének másik alapelve egy magyar származású kutatótól, Brunswik Egontól származik: az észlelés nem önmagáért való. Nem azért észlelünk, hogy esztétikai ítéleteket alkothassunk a világról. Az észlelés a környezethez való alkalmazkodás egyik fontos eleme. Ahhoz, hogy el tudjunk tájékozódni, megszerezzük a túléléshez szükséges erőforrásokat, elkerüljük a ránk leselkedő veszélyeket, fontos, hogy kiismerjük magunkat környezetünkben. Tehát az észlelés legfőbb célja nem az, hogy minél hűbb legyen, hanem hogy minél gyorsabban és minél jobban feltérképezhessük a környezetünket. Ez az észlelés funkcionalista felfogásának alapgondolata.

Kutatásaimban ezen kívül egy harmadik, viszonylag új, az észlelésben mindössze 10-15 éves múlttal rendelkező szemlélet volt meghatározó: ha belegondolunk, hogy mindazok az információk, amelyeket felhasználunk, a felhasználás időpontjához képest a múltból származnak, akkor be kell látnunk, hogy az észlelés elsőrendű feladata a jövő bejóslása. Nem arra vagyunk kíváncsiak, hogy jelenleg hol vannak az autók azon az utcán, amelyen át akarunk kelni, hanem hogy hol lesznek majd akkor, amikor keresztezzük a pályájukat.

Ez a fajta előrejelzés például a ritmus észlelésénél is megjelenik, amit Önök már csecsemők esetén is vizsgálnak. Milyen hallási képességekkel születünk?

A mai kérdésfelvetés már nem a tanultra és velünk születettre osztja fel az észlelési képességeket, mert sok esetben ezeket nem lehet elválasztani egymástól. A kutatások hangsúlya áttevődött: ma azt kérdezzük, hogy melyek azok a képességek, amelyek lehetővé teszik, hogy az újszülött felnőtté váljon. Ezek közül a hallási képességek többek között abból a szempontból érdekesek, hogy hogyan tanulunk meg kommunikálni. Ezzel párhuzamosan lehet arról beszélni, hogy az újszülöttek a zenei észlelés megalapozásához milyen képességekkel rendelkeznek. Tulajdonképpen a kettő ugyanaz.

Szólj hozzá!

2012.07.11. 13:59 Mécs Anna

Hányszor hívtad a lányodat?

Címkék: kertész jános hálózatkutató

Beszélgetés Kertész Jánossal



Mécs Anna
Megjelent: Élet és Tudomány, 2012. június 22.

Kertész János, a BME Fizikai Intézetének igazgatója, ma is statisztikus fizikusnak vallja magát. Habár talán a divatos hálózatkutató, hálózatelemző megnevezés többet elmond munkásságáról. Barabási Albert-Lászlóval telefonhívások alapján evolúciós ösztönökről ír. Kornai András matematikus-nyelvésszel a Wikipédián zajló szerkesztői háborúkat tárja fel. Eszköze egy és ugyanaz: adatsokaságok elemzése. Persze kérdéses, hogy például egy emberi kapcsolat szorossága mennyire írható le a két fél között folytatott telefonbeszélgetések mennyiségével.

kertesz_janos.pngA doktori disszertációját még tisztán fizikai témából írta, mostanában viszont telefonhívásokat elemez. Mi történt?

Külső szemlélő számára ez nagy távolság, de a magam részéről én egységben látom a dolgokat. Mindig statisztikus fizikával foglalkoztam. Ez a tudomány olyan rendszereket ír le, amelyekben sok egység kölcsönhatásban áll egymással. Például a gázban a molekulák kölcsönhatásából alakul ki a hőmérséklet, nyomás és így tovább. A statisztikus fizika fogalmai, eszközei nagymértékben alkalmazhatók a fizikától távol álló területeken is: a sejtek működését, számítógép-hálózatokat, a társadalmat vagy éppen a gazdaságot kutatva. Az, hogy fizikusként ezekre a területekre merészkedtünk, nagymértékben annak köszönhető, hogy az adatok áradásának lehettünk tanúi. Ez vonzza az embert, mert bizonyos „puha tudományok” nehezen foghatók meg, de amikor kőkemény adatok állnak rendelkezésünkre, akkor úgy érezzük, hogy talán eljött a mi időnk.

Viszont ettől még nem lesz a fizikusból szociológus vagy közgazdász…

Szólj hozzá!

2012.06.04. 18:12 Mécs Anna

Az emlékező hüllők és az empatikus egerek

Címkék: acsády lászló biológus

Interjú Acsády László neurobiológussal

 

Mécs Anna
Megjelent: Élet és Tudomány, 2012. május 25.

 

Vizuális típus, akárcsak Szentágothai János. Így nem véletlen, hogy az idegsejtek kapcsolati rendszerének szépsége lenyűgözte őt. A kezdeti ámulatot követően Freund Tamás akkor még négyfős kutatócsoportjában vált agykutatóvá. Foglalkozott a hippokampusz és a memórianyomok kialakulásának kapcsolatával. Kiderült, hogy agyunk a hüllőkhöz egészen hasonló mechanizmusokkal dolgozik. Most koreai kutatókkal karöltve azt a kérdést vizsgálják, hogy egerek és emberek empátiájáért az agy ugyanazon részei felelősek-e. Acsády Lászlóval, a Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet Thalamus Kutatócsoportjának vezetőjével beszélgettem.

 

Pályája kezdetén milyen szellemiség uralkodott a magyar agykutatók körében?

 

A magyar idegtudomány egyik legmeghatározóbb személyisége Szentágothai János volt, aki kiemelkedő iskolateremtő képességekkel rendelkezett. Bármilyen kutatásba fogott kivirágzott egy új iskola, egy új tudományos  megközelítés.  Kutatásaival végigjárta az agy különböző területeit a kisagytól kezdve a hipotalamuszon keresztül  az agykéregig  és mindenhol letett egy-egy nagyon fontos mérföldkövet. Rendkívül érdekes látásmóddal rendelkezett az idegrendszerről, amihez fontos tudni, hogy hobbija volt a festészet. Tulajdonképpen a vizuális képzelet vezette kutatásaiban. Ha az ember ránéz az idegsejtekre  akkor az első benyomása az, hogy szép. Egyszerűen gyönyörű. Ebben az iskolában pedig a forma, az alak volt az inspiráló tényező. A szerkezetet azonban nem l’art pour l’art kutatták, hanem az esztétikát a szerkezet és a funkció összefüggéseiben értelmezték. Az egyik leghíresebb tanítványa, Freund Tamás, ennek a szemléletnek a tökéletes folytatója.  Én nála kezdtem el tudományos pályafutásomat.

Szólj hozzá!

2012.06.04. 17:33 Mécs Anna

Kötődésvizsgálat zsebbe dugott kémcsővel

Címkék: gervai judit kötődéskutató

 Interjú Gervai Judittal

 

Mécs Anna
Megjelent: Élet és Tudomány, 2012. május 4.

Gervai Judit és munkatársai a sok kismama számára ismerős Idegen Helyzet Teszt „minidrámájában” a gyermek kötődési viselkedését figyelik meg új környezetben, idegen személy jelenlétében, illetve az anya pár perces távollétében. A fő kérdés, hogy az anyai viselkedésen és egyéb környezeti hatásokon túl mi befolyásolja a kötődés minőségét. Az utóbbi 12 évben a magyar kutatások jelentősen hozzájárultak a környezetcentrikus felfogás megváltoztatásához. A genetikai vonatkozások ma már e téren is megkerülhetetlenek.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Gervai Judit kanyargós úton jutott el a csecsemők korai kötődésének kutatásához. A vegyész szakot követően idegrendszerrel kapcsolatos biokémiai folyamatokat vizsgált. Ezután – a magyar tudományos élet számára is – valami egészen újba kezdett. Részt vett az ELTE viselkedésgenetikai laboratóriumának megalapításában. Ennek fő motorja Csányi Vilmos volt, akivel paradicsomhalak viselkedésének genetikai változatosságát tanulmányozták. „Valamikor 40 éves korom táján, amikor megírtam ebből a munkából a kandidátusi disszertációmat, éreztem, hogy még van egy esély az életemben, hogy változtassak.” – mesélte a kutatónő. Így került ki Angliába Robert Hinde laborjába, aki hasonló utat járt végig: először pintyekkel foglalkozott, azután majmok, majd óvodás gyerekek szociális viselkedését tanulmányozta – ez utóbbiba kapcsolódott be Gervai Judit. Később az óvodásokból csecsemők lettek, és visszatért a genetika területére. De ez már nagyobb tudománytörténeti kontextusba illeszthető: a humán genom meghatározása tette lehetővé azt a munkát, amelyet az elmúlt két évtizedben folytatott a munkatársaival. Jelenleg az MTA Természettudományi Központ Kognitív Idegtudományi és Pszichológiai Intézet Fejlődéslélektani Kutatócsoportját vezeti.

Szólj hozzá!

2012.04.08. 22:20 Mécs Anna

Mindennek megvan a maga következménye

Címkék: szathmáry eörs evolúcióbiológus

 Interjú Szathmáry Eörs evolúcióbiológussal

 

Mécs Anna
Megjelent: Élet és Tudomány, 2012. március 2.

Az darwini evolúció alapjai ma is érvényesek. Csupán tudásunk mélyült, szélesedett, így eddigi homályos részletekre is rákérdezhetünk. Például hogyan jelent meg az emberi nyelv? Vagy az élet keletkezésének korai szakaszában a nem a mai nukleinsavra alapozó életszerű jelenségek mennyire voltak képesek darwini evolúción átmenni? Szathmáry Eörs akadémikussal, az ELTE TTK egyetemi tanárával a válaszok jelenlegi állásáról beszélgettünk.

 

Fotó: Sárallyai Áron

Mi az alapvető különbség az emberi és az állati kommunikáció között?
 

A természetes nyelv azért rendkívüli az embereknél, mert összekapcsolja a szavak szintjét a bonyolult hierarchikus szerkezeteket tartalmazó szintaktikus képességgel. Ez a kettő együtt az állatoknál sosincs, valami mindig hiányzik. Az embereknél ez megvan, ami csodálatos, hiszen ez a kulturális öröklődés alapja. Aztán megjelent az írás, de ott nem gondoljuk, hogy annak direkt genetikai komponensei voltak.


Mert az már egyfajta egyenes következménye volt a beszélt nyelvnek?


Egyenes? Azért jó idő eltelt a kettő között! Majdnem 200 000 év. Ez egy kulturális felfedezés volt a már meglévő genetikai alkatra alapozva. De ez a genetikai alkat a nyelv evolúciója során módosult, legalábbis ez a feltételezésünk. Olyan folyamat volt az emberi nyelvkészség kialakulása, ami a nagy evolúciós átmenetek közé sorolható.

Szólj hozzá!

2011.11.05. 15:39 Mécs Anna

Tudósok és robotok, sokasodjatok!

Címkék: vaszary zsolt eiben agoston

Magyar szoftver az amerikai diákoknak

 

Mécs Anna
Megjelent: Népszabadság, 2011. október 11.

Vaszary Zsolt és Eiben Ágoston célja rokonítható. Mindketten lehetetlennek tűnő reprodukciós eljárást akarnak véghezvinni.

Zsolt a felfedezés örömét adó, webkamerához kifejlesztett szoftverrel kívánja a természettudományok iránti érdeklődést a diákokból előhívni, Ágoston pedig hosszas fejlesztési (mesterséges evolúciós) folyamaton átesett robotokat próbál szaporodásra bírni. Őket a szeptemberi TEDxDanubia hozta egy fedél alá. A 25 év alatt az egész világot átszövő TED (Technology, Entertainment, Design) konferenciák hazai változata az „amerikai nagybácsihoz” hasonlóan a terjesztésre érdemes gondolatok bölcsője.

Szólj hozzá!

2011.11.05. 14:16 Mécs Anna

Bejött a számításuk

Címkék: matematika

Mécs Anna
Megjelent: MOHA online, 2011. szeptember 29.

Mivel az ELTE csapata évek óta nem végzett a hetedik helynél hátrébb az Egyetemisták Nemzetközi Matematikaversenyén, így logikusan felmerül a kérdés: mi a titkuk? 

Az idei csapat a Bulgáriában megrendezett megmérettetésen az előkelő harmadik helyet szerezte meg, mindehhez jelentősen hozzájárult Lovász László – az ifjabbik – összetettben elért második legmagasabb pontszáma, amellyel egy Grand First Prize boldog tulajdonosa lett.

A recept első fele valahogy így szólhat: végy gyakorlott versenyzőket! Például Fazekasos diákokat – hiszen jelen esetben a csapat minden tagja ott vált hivatalos versenyfeladat-szelídítővé.

Szólj hozzá!

2011.11.05. 13:54 Mécs Anna

Tetsz és halál

Címkék: bárdos györgy

 Interjú Dr. Bárdos Györggyel

 

Mészáros Máté írta Mécs Anna interjúja alapján
Megjelent: Tétékás Nyúz, 2011. szeptember 21.

Hogyan lehetséges, hogy a rumosnak hitt rumaromás kólától berúgott egy egész társaság? Vajon miért ódzkodnak az orvosok a halálközeli állapotok vizsgálatától? Dr. Bárdos Györggyel, az ELTE oktatójával pszichológiai és biológiai megközelítésben beszélgettünk a placebohatásról és a halálközeli élményekről.

Tetsz…

A számomra kissé paradox definíció szerint a placebo olyan szer, melynek farmakológiailag nincs hatása, azonban a kezelt emberből pszichikailag kiváltja a kívánt hatást. Ön szerint ez nem ellentmondásos?

Az Ön által említett meghatározás valóban ellentmondásosnak tűnhet, azonban ha kicsit mélyebbre ásunk, akkor olvashatunk olyat is ,hogy a placebo egy hatóanyag nélküli, azonban nem hatás nélküli szer. Manapság egyáltalán nem kérdéses, hogy placebohatás létezik-e, inkább a hatás oka vált mára a központi kérdéssé, és én is ezzel foglalkozom elsősorban.

 

Erről a hatásról sokaknak juthat eszébe a híres kutató, Pavlov és az általa leírt kondicionálás. Van-e valós kapcsolat e két jelenség között?

 

Egyértelműen van. A kondicionált placebohatást már igen sokan vizsgálták és vizsgálják is mind a mai napig. Már az 50-es, 60-as években sok kísérlet folyt macskákkal és kutyákkal. Az egyik ilyen tipikus kísérlet a kutyákon végzett morfininjekciós vizsgálat volt. Hónapokon keresztül ugyanannak a kutyának, ugyanakkora dózisú morfiumot fecskendezett be egy gondozó, aki minden alkalommal egy sárga kesztyűt viselt. A kezelések alatt többször fiziológiás sóoldatra cserélték a fecskendők tartalmát, melyre az állatok változatlan reakciót mutattak. Az emberi placebónál az az érdekes, hogy előfordult olyan eset, hogy bár még sosem találkozott az anyaggal a szervezet, mégis mutatja a placebohatást rá. Ezt a jelenséget az emberben elvárásnak hívjuk. Előbbi lényeges különbség a pavlovi kondicionáláshoz képest, hiszen annál feltételezzük, hogy a vizsgált egyed korábban már találkozott az adott ágenssel. Állatokban ilyesfajta elvárással nem találkoztunk ez idáig.

 

Szólj hozzá!

2011.11.05. 13:22 Mécs Anna

TehetségSáv a Civil Rádión

2011. szeptember 8-án Rédl Ádám készített velem interjút a Civil Rádió TehetségSáv című műsorában:

"Mécs Anna matematika-magyar szakos tanárnak készül, számos érdekes és elgondolkodtató cikk szerzője, elkötelezett tudománynépszerüsítő, aki blogot (CsannaBlog) és rádiós műsort (Képletes beszéd) vezet. 

Emellett négy éve önkéntes a Bátor Táborban, lineáris algebra gyakorlatvezető az ELTE-n, írásai jelentek meg a Tétékás Nyúzban, kultúrális teaesteket szervezr a "kockáknak". Ádám szavaival élve ez már annyira sokoldalú, hogy gömb.

Az adás nagy nyitott kérdése: hogyan lehet csini popsik néven agykutatásról szóló rádióműsort indítani. És ha most elbizonytalanodtál, hogy csak a kedvezőbb google besorolás érdekében popsizunk-e, akkor hallgasd meg az adást! Ennél sokkal érdekesebb dolgokat is megtudhatsz."

A műsort itt hallgathatjátok meg.

Szólj hozzá!

2011.07.05. 20:58 Mécs Anna

Csodaország

Címkék: bátor tábor

"Itt az is lényeges, hogy legyőzik a félelmeiket" - mondta Remig, a Rádió Q Párnacsata című gyermekműsorának egyik igencsak fiatal műsorvezetője. Náluk adhattam telefonos interjút a Bátor Táborról, arról a Csodaországról, ahol négy éve önkénteskedem. A stúdióban azonnal átérezték a tábor lényegét, Csider Kriszta és Ricsi Bohóc voltak ebben segítségemre.

"Ahogy nézem a képeket, mindenki talált barátot, és nagyon boldogok." - mondta Gréti, aki Remig mellett a másik gyerkőc műsorvezető volt.

Parnacsata Bator Tabor 20110625 by Bátor.Csanna

Szólj hozzá!

2011.05.07. 11:38 Mécs Anna

Idejekorán vége?

Címkék: vágó istván

Vágó István a Kulturális Teaesten

 
Mécs Anna, Weisz Dávid
Megjelent: Tétékás Nyúz, 2011. május 4.
Fotó: Szendrényi Fanni (1.), Kelemen Ádám (2-5.)

Vágó István mindent tud. Pontosabban mindent jobban tud. De e nélkül nem ő lenne a szkeptikus, az elméleteket gyártó, a butaságokon füstölgő, a vegyész-nyelvész Vágó István. Gondoltam kellőképp bosszantó lesz, ha a teltházas Kulturális Teaestünkön a napi horoszkópjával fogadom:

 
„Nem kell látástól vakulásig robotolnia, muszáj néha lazítani. Találjon módot az önkifejezésre, mutassa ki belső sugárzását. Most külsejét is szebbé varázsolhatja.” Mielőtt elszaladnál egy szépségszalonba, kérlek, a belső energiáidat áramoltasd végig a termen!

Kedves Barátaim, vegyétek észre, hogy ez mennyire óvatos, csak tanácsokat ad. Mi szkeptikusok egy szociológiai vizsgálatot végeztünk a horoszkópok helyességéről. A teszt vezetője azt kérte, hogy a kapott, személyének megfelelő csillagjegyről szóló írásról mindenki döntse el, az stimmel-e rá. A résztvevők nyolcvan százaléka igennel felelt. Ezek szerint helyesek az állítások? Természetesen nem, ugyanis az volt a trükk, hogy mindenki ugyanazt a horoszkópot kapta...
 

Szólj hozzá!

2011.04.24. 11:09 Mécs Anna

Labdába se rúgunk?

Címkék: pléh csaba zemplén gábor

Mécs Anna
Megjelent: MOHA Belépő (rövidített változat), 2011. április
Fotó: Cabello-Colini Kristóf (2)

Ha a tudományos életet a focipályán játszanák, akkor feltehetőleg labdába se rúgnánk. Az EU-s pályázatok nagy részén nincs itthoni pályázó. A központi szabályozások megfojtják és bizonytalanságban tartják a hazai kutatókat. A posztdoktori ösztöndíjak száma drámaian csökken. Pléh Csabával és Zemplén Gáborral beszélgettem az Élet és Irodalomban február végén megjelent cikkük apropóján. Ebben a két BME-s oktató-kutató a hazai tudománypolitika szemléletbeli változását sürgeti.

Sokallják a közel ezer felsővezetőt, és hogy a besorolt oktatók fele vezető oktató. Ezek az érintett személyek nem valószínű, hogy egy ilyen kezdeményezés mögé állnának, hiszen féltik a saját helyüket.

Pléh Csaba: Igazából mi nem vetünk fel semmilyen konkrét kezdeményezést, ez egy publicisztikai írás volt. Annyit szeretnénk, hogy valamilyen irányba elmozduljon a rendszer. Annak idején Hankiss Elemér írta le először magyarul és tette népszerűvé a közlegelők tragédiáját. Itt ugyanez a helyzet: mindenkinek fontos, hogy legyen még egy docens, még egy professzor, egyrészt, hogy a konkrét kollégák érdemeit elismerjék, másrészt, hogy eleget tegyenek különböző elvárásoknak. De amikor összegződik, akkor a vége az lesz, hogy a húszezer oktatóból tízezer vezető oktató. Vagy, ha létrejön egy új kar, akkor természetesen szükséges három-négy új vezető kinevezése, ezt lokálisan mindenki meg tudja indokolni. De nem létezik, hogy minden adott pillanatban van ezer felkészült és odaadó felsőoktatási vezető.

Szólj hozzá!

2011.03.24. 20:53 Mécs Anna

De szeretnék

Öregedéskutatás Vellai Tiborral 


Mécs Anna

Megjelent: Tétékás Nyúz, 2011. március 9.

De szeretnék én is hej jó sokáig élni – ez a megLovasított dalszöveg akár a Genetika Tanszék mottója is lehetne. Habár Vellai Tibor háza táján inkább molekuláris megközelítéssel, mintsem filozofálgatva vizsgálják az öregedési folyamatokat. Az örök élet elixírje már nem csak az alkimistákat illeti meg.

 

2000-ben sikerült szinte teljes hosszában feltérképezni az emberi genomot. Bill Clinton neves genetikusok társaságában ünnepélyesen jelentette be ezt a hírt. Mi volt a jelentősége?

A holdra szállás jelentőségével lehet összevetni, nagyjából 30-35 éves nagyon intenzív, számos országot felölelő, több száz kutatót megmozgató vállalkozás volt.

Az emberi genom közel hárommilliárd építőkőből felépülő örökítőanyag, és e hárommilliárd építőkő sorrendiségét tudták meghatározni. Ennek segítségével lehetőség nyílt arra, hogy feltérképezzük a genom funkcionális egységeit, a géneket, azok szabályozórégióit, és ezzel lehetőség nyíljon arra, hogy az egyedfejlődésünk, a különböző patológiás elváltozások genetikai okait megértsük, illetve potenciálisan a jövőben kezelni tudjuk.

Legjobban azzal tudnám érzékeltetni a dolog jelentőségét, ha a 2002-ben Nobel-díjat kiérdemlő Sydney Brennert  idézem: a teljes genomszekvencia megismerése nem a kutatási program végét, hanem annak elejét jelenti.

Nagyjából 100 000-re becsülték a génállományt, kiderült, hogy csak 30 000-es. Nagy meglepetés volt? Merre irányította a kutatókat?

Óriási meglepetés volt. A humán genom megismerése előtt számos egyszerű sejtekből álló baktériumfaj genetikai állományát meghatározták, ott a gének száma 3-5000 körül van. Jöttek a különböző modellorganizmusok, amelyek genomszekvenálása utat jelölt a humán genom felé, például az 1 mm-es 1000 sejtből álló fonálféreg genomjáról derült ki, hogy 20 000 gén található benne. A következő érdekesebb organizmus a gyümölcslégy volt, amelynek 16 000 génje volt. Ezek után nagyon nagy meglepetésként érte a kutatókat, hogy a humán genomban mindösszesen 30 000 gén található. Ha csak a gének számát nézzük, akkor nem tűnünk sokkal bonyolultabbnak a fonalférgeknél. A valóság azonban az, hogy nem a gének egyszerű száma, hanem viselkedése, szabályozottsága, a gének közötti különböző hálózatok, kapcsolatok teszik magyarázhatóvá azt a szerveződésbeli látványos különbséget, ami megkülönböztet minket ezektől az élőlényekért.

 

Szólj hozzá!

2010.12.08. 21:19 Mécs Anna

Az vagy, amit elolvasol

Címkék: galántai zoltán jövőkutató

Könyvelőrejelzés Galántai Zoltánnal


Mécs Anna
Megjelent: Tétékás Nyúz, 2010. december 8.

Képzelj el egy házat, ami gondolatból épült! Eget seprő fák és sóhajtó bokrok szegélyezik kertjét. Kéményéből születik az idő, ha főznek lakói, csak akkor telnek a percek. – Ez csupán egy próba volt. Mi még hagyományos könyveket is olvastunk, fantáziánk határtalan. De mi lesz a csak (!) 3D-n és a Harry Potterből megismert újságokon felnövőkkel? 

Galántai Zoltánt nehéz beskatulyázni. Egyik legfőbb ismertetőjele, hogy jövőkutató, amelyhez jó alapot szolgáltatott a technika- és tudománytörténet szak elvégzése, ugyanis pár évig ezt is lehetett tanulni az ELTE-n. Jövőobszervatórium nevű blogjáról többen ismerhetitek, mostanában a Könyvkettő elnevezésű, általa könyvinformatikának becézett problémakörrel foglalkozó gondolati laboratóriumban töltötte virtuális élete nagy részét. Ebben a nyomtatott orgánumok háttérbe szorulásával és az e-book rohamos elterjedésével járó lehetséges következményeket vizsgálta. Talán a két legfontosabb kérdés, hogy mi lesz a modern értelemben vett tudománnyal, ha megszűnik a textuális stabilitás és a szerzők azonosíthatósága; és hogy az olvasás esetleges eltűnése miként hat az emberi agyra, személyiségre, gondolkodásmódra.

 

2 komment · 1 trackback

2010.12.05. 11:54 Mécs Anna

A mérhetetlen csoda

Címkék: bátor tábor békési andrea orvos pásti krisztina orvos

Hatásvizsgálatok a Bátor Táborban

 

Mécs Anna

Megjelent: Élet és Tudomány, 2010. november 24.

 

„A Bátor Tábor egy olyan gép, amibe bedobják a gyereket betegen és fáradtan, és sokkal bátrabb, egészségesebb, jókedvűbb és élményekkel telibb gyerek jön ki.” – mondja Peti, a tizenöt éves táborlakó. Szavai is jól mutatják, hogy a krónikusan beteg gyermekek részére szervezett táborban valami történik. Valami csoda. Szeretetet, színt, önbizalmat, mosolyt, ölelést, életet kapnak egymástól és az önkéntesektől. Ezek a megfoghatatlan, leírhatatlan értékek mértéke a kérdés. Vajon mérhető a csoda?

 

A Bátor Tábor Alapítvány 2001-ben lépett a Paul Newman által kitaposott ösvényre, és kezdte meg krónikusan beteg gyerekek élményterápiás táboroztatását. Az Amerikai Egyesült Államokban az Oscar-díjas színész által alapított Hole in the Wall táborok, ahogy az angol elnevezés is mutatja, a betegség által a gyermekek köré vont falon kívánnak lyukat ütni – hiszen sok gyermek a betegségéből vagy szociális helyzetéből kifolyólag máshol nem táborozhat. A magyarországi tábor az adományozók, dolgozók és önkéntesek segítségének köszönhetően fantasztikus fejlődésen ment keresztül. Mára négy betegségcsoportba tartozó – diabéteszes, onkológiai, krónikus ízületi gyulladással és haemophiliával kezelt – gyerekek látogathatnak el Hatvanba, akik nyáron hat turnusban, tavasszal két testvérturnusban, a hét év alatti beteg gyerekek pedig ősszel három családi turnusban vehetnek részt. Az évek során a magyarországi tábor regionális központtá nőtte ki magát, a nyári hat tábor közül kettő nemzetközi: cseh, szlovák és lengyel gyerekek tolmácsok segítségével élhetik át ugyanazt az élményt, amit magyar társaik.

6 komment

2010.12.05. 11:20 Mécs Anna

Ecsetelő matematikusok

Címkék: kepes anna bárány imre matematikus

Számtalan szín a vásznon

 

Mécs Anna

Megjelent: Tétékás Nyúz, 2010. november 24.

 

„A tudós annál különb, minél több van benne a művészből és viszont. Intuíció, fantázia nélkül a tudós legfeljebb téglahordója lehet a tudománynak. Művész pedig szoros belső rend, szerkesztő logika nélkül megreked a művészet peremén.” - Kodály Zoltán szavai nyomán a vászonra álmodó matematikusokról beszélgettem Szemerédi Kepes Annával és Bárány Imrével.

 

Ha valaki egy matematikushoz megy feleségül, akkor meglepő próbatételek is keresztezhetik az oltárhoz vezető utat. Szemerédi Endre feleségét két matematikai feladvány elé állította: egy svájci csokiról és egy sakktábláról szóló matekpélda megoldása volt a házasság feltétele. Szerencsére nem volt szigorú az elbírálás, egy feladat is elégnek bizonyult a frigyhez. Így Kepes Anna, aki nyelvtanárként hódította meg a katedrát, matematikusfeleséggé válhatott, habár a matematikával még ma is óvatosan közelítenek egymáshoz: „Nekem sose jutott eszembe, hogy a matematika gyönyörű. Ma már tudom, hogy nagyon gyönyörű lehet. És tudom, hogy csöndben kell lennem, amikor a gyönyörű matematika születik.”

Nem kizárólag egy-egy gondolat születésekor jön jól a csend, hanem festmények alkotása közben is. Ugyanis, kevesen tudhatják, hogy számos matematikus - a sztereotípia szerint neki tulajdonított összerágcsált radíros grafit mellett - néha ecsetet is ragad. Kepes Anna férje oldalán rengeteg matematikussal találkozhatott, így a sok-sok tapasztalat már elültette benne az első gondolatot. A végső lökést Szegedy Balázs levele adta:  „Jó lenne megmutatni másoknak, hogy a matematika milyen sok közös vonást hordoz a művészettel. Mélyre látás kell hozzá, ihlet és inspiráció. Sok munka is van benne (akárcsak bármelyik művészetben), de ha nem történik meg az a csoda, amikor az ember egy-egy pillanatra túlszárnyalja önmagát, akkor 10 év munka kevesebbet érhet, mint egy zseniális villanás, amikor a perspektívák hirtelen kitágulnak”

Szólj hozzá!