HTML

Ars Portéka

Tudomány is, kultúra is, néha ez is, néha az is. Matek-magyar szakosként vonzódom a "nem normális" életutakhoz. Azokhoz, akik reálok, de humánok, humánok, de reálok. Saját cikkeimet gyűjtöm össze ezen a portréblogon.

Amit rólam...

...tudni lehet, azt itt lehet megtudni.

Alanyok (és állítmányok)

Címkefelhő

Add az arcod a Képletes beszédhez!

Friss topikok

  • Mécs Anna: @Gusi: Micsoda nagylelkű felajánlás :) Szólok is gyorsan Jonathan Rothbergnek :) (2016.01.20. 09:17) Észbe kapnak
  • Messzenéző Minyon: Bocsánat, az aláírás lemaradt: Miklós Ildikó (itt mint Messzenéző Minyon :)), műszaki szerkesztő (2014.05.08. 19:23) A folytonosság ereje
  • Mécs Anna: @Peter Dubovitz: köszönöm, ecsém, a kedves figyelmeztetést. Javítottam az elgépelést. (2013.12.10. 21:14) Sejteni és bizonyítani
  • saragoza: Érdekes (2012.10.29. 04:08) Az idegrendszer matematikája
  • Könyvélvező: A multimédia nagyjából annyiban jelenti az írásbeliség megszűnését, amennyiben a mozi a színházét ... (2011.01.25. 11:46) Az vagy, amit elolvasol

Linkblog

Portrék tőlem, ezerfelől. Mécs Anna blogja.

2014.11.05. 12:58 Mécs Anna

Számolnak velük

Egy matematikai díj kulisszatitkai

Politikai demonstrációra is használták egykor a Nobel-díj egyik megfelelőjeként emlegetett matematikai kitüntetést, a Fields-érmet, amelyet most első ízben kapott nő.

Megjelent: HVG, 2014. augusztus 19.
Szerző: Mécs Anna

Történelmi bejelentés hangzott el múlt héten a Nemzetközi Matematikai Szövetség (IMU) szöuli kongresszusán, amikor az egyik Fields-érmet az iráni Maryam Mirzakhaninak ítélték (az ívelt felületek szimmetriájának kutatásában elért eredményeiért). A 37 éves iráni matematikus nem csupán az említett patinás kitüntetés első női díjazottja, hanem a gyengébbnek mondott nem első olyan képviselője, aki valamely, a Nobel-díj matematikai megfelelőjének tartott elismerést kapott. Sem a Wolf-, sem az Abel-díjat nem adták át még matematikus hölgynek. A számok világának „férfiasságára” nemcsak ez a tény jellemző, hanem az is, hogy az IMU mostani kongresszusára meghívott 206 előadó alig több mint tíz százaléka nő, igaz, a szövetség elnöke a magyar Lovász Lászlót 2011-ben követő belga Ingrid Daubechies.

fields_bloomberg.jpgAz idei Fields-érmesek: Artur Avila, Manjul Bhargava, Martin Hairer, and Maryam Mirzakhani. Fotó: bloomberg.com, photographer: Lee Young Ho/Pool/Sipa USA via AP Images

Habár a többi matematikai díjhoz viszonyítva csekély pénzösszeggel (15 ezer kanadai dollárral, jelenleg bő hárommillió forinttal) lesznek gazdagabbak a Fields-érmesek, mégis sokan ezt tartják a legrangosabb elismerésnek. „A jelenleg is létező kitüntetések közül ez a legrégebbi, így a díjazottak névsora nagy súlyt ad a medálnak” – magyarázza Pálfy Péter Pál, a Magyar Tudományos Akadémia Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézetének igazgatója.

Szólj hozzá!

2014.11.05. 12:37 Mécs Anna

Gépesedési hullám

Jóslatok robotokról

Nem könnyű manapság olyan pontos előrejelzést adni a robotika jövőjéről, mint amilyen találóan Isaac Asimov fél évszázada vázolta a 2014-es helyzetet.

Megjelent: HVG, 2014. augusztus 13.
Szerző: Mécs Anna

Egyszerre lenyűgöző és aggasztó az a két, egyaránt Hongkongból érkezett hír, melyek a mesterséges intelligencia fejlődését bizonyítják. Az egyik szerint a Kínához tartozó „különleges igazgatású terület” metrójában a 152 állomást magában foglaló hálózatot karbantartó tízezer munkás feladatait robot osztja ki, igaz, mindezt még emberek engedélyezik. Ugyancsak nemrégiben jelentették be, hogy egy hongkongi kockázatelemző alap egy algoritmust is „kinevezett” az igazgatótanácsába.

economist_office.jpgAz Economist címlapján ez a kép szerepelt, a felirattal: Coming to an office near you

Mivel az ehhez hasonló hírek miatt sokakat aggaszt a világ elrobotosodása, a jövő technológiáinak hatásait elemző Oxford Martin program két kutatója, Carl Benedikt Frey közgazdász és Michael Osborne gépitanulás-szakértő közel hétszázféle munkát vizsgált meg az USA munkaerőpiacán, arra keresve a választ, mekkora valószínűséggel gépesítik azokat a közeljövőben. A munkahelyek 47 százalékánál ítélték meg úgy, hogy egy-két évtizeden belül reális lehet a gépek „hatalomátvétele” (az Európai Unió országaira vonatkozó becslés ma 52 százalék). Az automatizálás lehetősége még nem jelenti azt, hogy a cégek robotokra is cserélik az alkalmazottakat – reagált erre David Autor, a Massachusettsi Műegyetem (MIT) közgazdásza. Példaként a Nissan autóipari óriást hozza, amelynek japán gyárában a munka nagy részét már robotok végzik, míg az indiai „leánynál” döntően olcsó munkáskezek szorgoskodnak.

Szólj hozzá!

2014.11.05. 12:05 Mécs Anna

Bele lehet-e szeretni egy gépbe?

„Kapcsolatunk a technikai eszközeinkkel eredendően nagyon intim. A film arra hívja fel a figyelmünket, hogy ehhez az intimitáshoz tudatosabban álljunk” – vallja Mark Deuze, az Amszterdami Egyetem médiakutatója az idén a legjobb forgatókönyvért járó Oscar-díjat elnyerő A nő című Spike Jonze-filmről, amelyben Theodore, a megrendelésre szerelmesleveleket író főszereplő intim kapcsolatba bonyolódik mesterséges intelligenciával rendelkező operációs rendszerével, Samanthával. A film mellett a héten bemutatott Transzcendensben is fontos szerepet kap a gép-ember szerelem. Deuze minden válaszával azt üzeni, hogy felejtsük el a technika kárhoztatását vagy magasztalását, csak tanuljunk meg együtt élni vele, és felelősséget vállalni tetteinkért.

Megjelent: index.hu, 2014. április 18.
Szerző: Mécs Anna

her1.jpgA film főszereplője épp Samanthát hallgatja. Fotó: IMDB

 

Az 1969-es születésű holland médiakutató Media Life című könyvében és előadássorozatában – amelyet az Indianai Egyetemen dolgozott ki – azt hangsúlyozza, hogy nem a médiával, hanem a médiában élünk. Az egyre inkább láthatatlanná váló média jelenti majd a kutatások legnagyobb kihívását: virtuális és valós világ szétválaszthatatlanok lesznek.
Az, hogy szerkeszteni tudjuk a szövegeinket, képeinket, a programkódokat, befolyásolja a valóságérzékelésünket. Zombiként tekint a közösségi média felhasználóira – de nem feltétlenül rossz értelemben –, ugyanis szerinte számtalan analógia felfedezhető: egyedül vannak a tömegben, nincs vezetőjük, nem irányítja őket cél, hihetetlenül vegyes csoport, ahol léteznek kategóriák: öreg vagy fiatal, gazdag vagy szegény, de ezek nem lényegesek.

Szólj hozzá!

2014.09.11. 16:32 Mécs Anna

A magyar, aki lándzsás pápuáknak tanított matekot

Matematikai játékaival világszerte gondolkodásra késztette a gyerekeket Dienes Zoltán, aki idén januárban, 97 évesen hunyt el. A mágusnak is nevezett matematikatanár az iskolában rájuk váró szenvedésektől akarta megóvni a diákságot, és teljesen új alapokra helyezni a matematikaoktatást. Ugyanis szerinte a tudás a környezetből adódó problémák megragadásának képessége. A szputnyiksokktól fejbe vert amerikaiak nyitottak voltak az új módszerekre. Így az USA-ban is örömmel fogadták a hatvanas években a matematikai struktúrákat megtestesítő, felfedezésre épülő eszközeit, melyekkel a diákok egyenrangú alkotótársai lehettek egymásnak és a tanárnak. A kezdeti lelkesedés ellenére ma már ritkán emlegetik a nevét.

Megjelent: index.hu, 2014. március 28.
Szerző: Mécs Anna

class2-01.jpg

Pápua Új-Guinea egy feltörekvő városában járunk a hatvanas években. Egy külső kerületben található kunyhószerű iskolában Dienes éppen az oktatási kísérletét kezdte. Kipakolta a földre egyik játékának darabjait, és annyit kér a gyerekektől, hogy csináljanak vele, amit akarnak. Döbbent, tanácstalan csend lett a szobában. A gyerekek meg se mozdultak. Aztán pár játékos feladattal sikerült felébreszteni a bennük szunnyadó kíváncsiságot, és hamarosan heves vitatkozás zaja töltötte be a teret.

A tanfelügyelők egybehangzó véleménye az volt, hogy ennél sokkal hasznosabb dolgokat lehetne csinálni az iskolában. Egyértelműen nem vették észre a kezdeti logikus gondolkodást, a matematikai szabályok felfedezésének első neszeit – vélekedik Dienes a Játék az életem című önéletrajzi könyvében az esetről. Így olyan iskolába szeretett volna ellátogatni, ahol nincsenek felügyelők. Másnap egy bennszülött sofőr egy folyó és az óceán találkozásához vitte, és közölte, hogy innen gyalog kell menni. Dienes tudakozódására, hogy a sofőr segít-e neki az eszközökkel teli dobozokat az iskolához cipelni, egyértelmű nem volt a válasza. A krokodilok – magyarázta egyszerűen a sofőr. Dienes átkelt a veszélyes folyón, hogy eljusson a parttól két mérföldre található, garantáltan felügyelőmentes iskolába. Így kezdődött az új-guineai matematikatanítási kísérlet, amelyen több mint két évig dolgozott. Különös tehetsége volt ahhoz, hogy a világ minden pontján azonnal megtalálja a közös nyelvet a gyerekekkel.

Szólj hozzá!

2014.09.11. 16:09 Mécs Anna

Tűk a szénakazlakból

BIG DATA: EGYRE SOKOLDALÚBB ADATBÁNYÁSZAT

Véget nem érő versenyfutás a folyamatosan gyarapodó adattömeggel a big data elemzés, aminek legalább annyi ígérete van, mint buktatója.

Megjelent: HVG, 2014. január 29.
Szerző: Mécs Anna

big_data_linkedin.jpgNapi kétszázmillió sms-t rögzített az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) a felhasználók tartózkodási helyével és hitelkártyaadataival együtt – közölte a minap a Guardian angol napilap Edward Snowdenre hivatkozva. Az ügynökség aztán – kulcsszavak és egyéb azonosítók segítségével – feltérképezte a megfigyeltek kapcsolati hálóját, és megpróbálta kiszűrni a gyanús viselkedéseket. Az effajta (vitatott) adatbányászat hasonló elméleti és gyakorlati problémákat vet fel, mint amikor a legnépszerűbb internetes kereső, a Google újra és újra végigpörgeti az általa figyelt mintegy százmilliárd weboldalt, azaz több petabájtnyi adatot. „Itt a gigabájt milliószorosáról beszélünk, több ezer otthoni gép memóriáját megtöltené ez a mennyiség” – érzékelteti a nagyságrendeket Benczúr András, az MTA SZTAKI Informatikai Kutatólaboratóriumának vezetője.

A hatalmas adatmennyiségek (gyors) elemzése, az ennek alapján történő előrejelzés vagy szimulációkészítés sok évtizedes törekvés, már az atombomba fejlesztése óta foglalkoztatja a tudósokat. A big data kifejezést azonban csak 1997-ben használta először egy cikkben a NASA két kutatója, hivatalos definícióját pedig négy évvel később publikálta Doug Laney, a Gartner tanácsadó és kutatócég elemzője.

Szólj hozzá!

2014.06.24. 18:19 Mécs Anna

A tudásmérnök

Interjú Csapó Benővel


„Ne olyan tananyagot kínáljuk a diákoknak, melynek feldolgozására még képtelenek, de ne is olyan gyakorlatot végeztessünk velük, mely számukra már unalmas.” – mondja Csapó Benő, a Szegedi Tudományegyetem Neveléstudományi Intézetének és a Magyar Tudományos Akadémia Képességfejlődés Kutatócsoportjának vezetője. A diákok fejlődésének hatékonyabb segítése érdekében egy olyan szövegértési, matematikai és természettudományos diagnosztikus értékelési rendszert alakítanak ki, amely az iskolák valódi hozzáadott értékét is láthatóvá teszi.

Megjelent: Élet és Tudomány, 2014. február 7.
Szerző: Mécs Anna

CsB2013.jpg

Természettudományos képzettséggel hogyan került kapcsolatba a pedagógiai kutatásokkal?

Még hallgatóként csatlakoztam egy kutatócsoport munkájához, kémiatankönyvek elemezésével kezdődött a szakmai tevékenységem. Már akkor szembesültem azzal, hogy néhány tanár úgy vélekedett, minél pontosabban reprodukálják a gyerekek a tankönyv szövegét, annál jobb a tudásuk. Ez különösen akkor gond, ha a tankönyvek nem elég jók, a tanulók számára ismeretlen kifejezésekből felépített definíciókat tartalmaznak.

Hogyan lehet a magolás helyett fejlesztően foglalkozni a természettudományokkal?

Számos ígéretes programot ismerünk. Az egyik legkidolgozottabb arra vállalkozik, hogy a tanulók gondolkodását, értelmi fejlődését segítse a természettudomány tanítása révén. A londoni kollégáink módszere úgy adagolja a gyakorlatokat, hogy azok mindig megfeleljenek a tanulók értelmi szintjének. Korábban mi is kísérleteztünk hasonló módszerekkel. Ma a kutatásalapú természettudomány-tanítás az egyik legnépszerűbb reformtörekvés. Arra az elgondolásra épül, hogy a gyerekek ugyanazt a folyamatot követve tanulják a természettudományokat, ahogy a kutatók foglalkoznak a saját területükkel. Az Európai Unió óriási összegeket áldozott erre, számos projektet indított. De ebből a folyamatból mindezidáig hiányzott a természettudományos gondolkodás alaplogikája: mindenki hitt abban, hogy működik, de kevesen vették a fáradságot, hogy ezt be is bizonyítsák, a hatását pontosan felmérjék. Gond az is, hogy a várható eredményt nagyon általánosan fogalmazták meg: kreatívabbak lesznek a gyerekek, fejlődik a kommunikációs készségük, jobban beilleszkednek a 21. századi társadalomba. Pontosabban kell értelmezni a célokat, majd mérhetővé tenni azokat ahhoz, hogy az ilyen módszerek hatását tudományos alapossággal meg lehessen vizsgálni. Az a nemzetközi munkacsoport, melyben dolgozunk, az ilyen jellegű értékelés tartalmának és eszközrendszerének kidolgozásával foglalkozik.

Szólj hozzá!

2014.03.20. 14:26 Mécs Anna

Észbe kapnak

MATEKZSENIK GENETIKÁJA  

Kiemelkedő tudósok DNS-ét vizsgálva keresi a választ az Einstein-projekt arra, hogy kimutatható-e a génekből a matematikai tehetség.

Megjelent: HVG, 2013. december 11.
Szerző: Mécs Anna

john_Baez.jpg

„Kutatásunk célja, hogy megértsük az absztrakt matematikai gondolkodás genetikai alapjait. Jelenleg DNS-mintákat gyűjtünk az elméleti fizika és a matematika legkiválóbb elméitől. Ha szívesen részt venne a projektben, az alábbi e-mail címen adja meg, hova küldhetjük a beleegyezési nyilatkozatot és a nyálgyűjtő kémcsövet!” Ez az elsőre levélszemétnek tűnő üzenet landolt néhány hete a Kaliforniai Egyetem (UCR) egyik vezető matematikusa, John Baez elektronikus postaládájában. A meglepett tudós egy közösségi oldalon tudakozódott: vajon érdemes-e részt venni ilyen obskúrus kutatásban?

Pedig a levélírók szándékai komolyak; nem sokkal korábban a tekintélyes tudományos folyóirat, a Nature is foglalkozott az Einstein-projekt névre keresztelt vizsgálattal. Ennek keretében négyszáz, az USA legjobb egyetemeiről választott matematikus és elméleti fizikus DNS-ének szekvenálását, vagyis teljes leírását akarják elvégezni. A kutatást azon a viszonylag olcsó géntérképező masinán végzik, amelyet a program megálmodója, a szekvenálásban nagy tapasztalattal rendelkező Jonathan Rothberg cége fejlesztett.

2 komment

2013.12.30. 16:50 Mécs Anna

„A matematika mélyen egy”

Címkék: szegedy balázs

Interjú Szegedy Balázzsal

A fiatal matematikus szeret ásni. A mélyebb rétegekben a csoportelmélet és a gráfok közös gyökerét, még mélyebben a matematika és a tánc egységét keresi. Még Kanadában kezdett el salsázni. Most a Lendület pályázattal tér haza és alapít kutatócsoportot a Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézetben. November elején hozták nyilvánosságra, hogy kutatócsoportját az Európai Kutató Tanács is támogatja. Többek között gráfok határértékét vizsgálják majd – a tudományterület megalapozását Lovász Lászlóval 2006-ban a Microsoftnál kezdték.

Megjelent: Élet és Tudomány, 2013. december 6.
Szerző: Mécs Anna

Szegedy_portre1.jpgA Fazekasban Surányi László volt az osztályfőnöke. Tőle származik a filozófia iránti nyitottsága?

Ő volt az, aki kihozta belőlem. Egy rendkívüli osztály jött össze, ahol többen fogékonyak voltunk erre. Elképesztően élénk, nem a matematikáról szóló beszélgetéseket folytattunk sokszor matematikaórán. De az iskolán kívül is: felmentünk hozzá, összejöveteleket szervezetünk, egyetem alatt havi rendszerességgel kielemeztünk egy-egy filozófustól választott szemelvényt.

Akik közül Plótinosznak kitüntetett szerepe van az Ön életében. Miért?

Plótinosz neoplatonista filozófus volt. A matematika platonista oldala mindig érdekelt: egy absztrakt elem, például a kör, ugyanúgy létezik-e, mint egy tárgy, amit meg tudok fogni. Egy másik érzés, ami bennem is megvolt korábban, csak nem tudtam olyan jól kifejezni: hogy minden dolog, ami létezik, valami egyből kell, hogy származzon. Plótinosznál jelenik meg számomra ez az egy gondolat a legtisztábban. Ő az a filozófus, akivel a legjobban tudok azonosulni, a matematikámat is hozzá tudom a legjobban viszonyítani.

Az Önben meglévő matematikai világot ő írja le a legjobban, vagy befolyásolta is ennek a képnek a kialakulását?

Tőle függetlenül, kamaszként szerettem bele a matematikába. Emlékszem az élményre, amit sokszor átélhettem: több különböző dolgot szemlélve kiderül, hogy egy dolog különböző alfajai valami egyből fakadnak szét, csak egy kicsit mélyebbre kell ásni hozzá. Ez a matematikában hangsúlyosan jelen van. Kiderül, hogy a kör, az ellipszis, a hiperbola, azaz a kúpszeletek egy entitás különböző szeletei. Ez a gondolat mindig kísért a matematikában: én hiszek abban, hogy a matematika elég mélyen egy.

Szólj hozzá!

2013.12.13. 16:06 Mécs Anna

Agytakarítás

Címkék: pszichiátria agykutatás

A PSZICHOTERÁPIA FELÉRTÉKELŐDÉSE

Sokkoló helyzetek agyi elváltozásokat okoznak, ám ezek – bizonyították a közelmúltban magyar és izraeli kutatók – pszichoterápiával is visszafordíthatók.

Megjelent: HVG, 2013. november 20.
Szerző: Mécs Anna

Súlyos balesetet szenvedett mozdonyvezetők és autósok, erőszakos rablótámadás vagy más agresszív bűncselekmény áldozatai gyakran képtelenek túljutni az őket ért traumán. A hétköznapi tapasztalatokat meghaladó stresszhelyzet nyomán legtöbbjükön szorongás, alvászavar, hangulatingadozás lesz úrrá. Újra és újra átélik a traumatikus eseményt, másokat vádolnak, netán magukat (is) hibáztatják, társas kapcsolataik megszakadnak, alkoholproblémák léphetnek fel. „Ha ezek a tünetek komolyan és tartósan befolyásolják a mindennapjaikat, akkor beszélhetünk mentális zavarról” – foglalja össze a jelenséget Kéri Szabolcs, az Országos Pszichológiai és Addiktológiai Intézet tudományos igazgatója. Ő vezette azt a hazai és izraeli kutatókból álló csoportot, amely 39 mentális zavarral küszködő betegen rendhagyó módszerrel próbált segíteni.

ptsd (2).jpgForrás: http://www.mnn.com/health/fitness-well-being/stories/study-veterans-with-ptsd-more-likely-to-be-prescribed-addictive-pa

A „hivatalosan” poszttraumás stressz zavarnak nevezett szindróma jellemzője, hogy a mentálison kívül biológiai változásokkal is jár. A vizsgálatok szerint az agy egyik területe, a – formája alapján a csikóhalról elnevezett – hippocampus például ilyenkor kisebb a normálisnál. A sokkoló események azért hathatnak a hippocampusra, mert ez hozza létre és rögzíti az eseménynyomokat számos elemi – a látás, a hallás vagy épp a szaglás révén beérkező – információ alapján. A másik mérhető biológiai különbség, hogy a sokkoló események hatására a normálistól eltérően működik a stresszhormont szabályozó gén. Egyes kutatók szerint a hormontermelés és a hippocampus anomáliái nem egy-egy különösen megrázó élmény következtében fejlődnek ki, éppen ellenkezőleg, azoknál jön létre mentális zavar, akikben eleve megvannak az említett biológiai eltérések. A többség, így Kériék viszont meg vannak győződve arról, hogy a trauma idézi elő a szóban forgó változásokat. Ha pedig így van, vetették fel, miért ne lehetne pszichés és környezeti hatásokkal vissza is fordítani azokat?

Szólj hozzá!

2013.12.05. 11:34 Mécs Anna

Sejteni és bizonyítani

Interjú Pach Jánossal


Rögtön a táblához pattan, rajzolja a pontokat és a robotok mozgását. Pach János igazi világjáró matematikus: ho
sszú időn keresztül Amerikában kutatott, jelenleg Svájc az egyik székhelye. De az év nagy részét igyekezett mindig itthon tölteni. Meghívott előadó a matematikusok soron következő világkongresszusán, Szöulban. Pach Zsigmond Pál történész fiaként, Turán Pál és Sós Vera matematikusok unokaöccseként tudósközegben nőtt fel.

Janos_Pach_GD09.jpgPach János a tábla előtt van igazán elemében
Forrás: http://en.wikipedia.org/wiki/Janos_Pach

Szerinte jelentősebb eredményeit jórészt a szerencsének köszönheti. Annak, hogy harminc évvel ezelőtt – részben a számítógépes technológiák fejlődése következtében – újszerű, izgalmas kérdések merültek fel a kombinatorikus geometriában. Ezek megoldásában nagyon hasznosnak bizonyultak azok a geometriai és kombinatorikus módszerek, melyeket pályája kezdeten Erdős Páltól, Simonovits Miklóstól és Fejes Tóth Lászlótól tanult. A témakör robbanásszerű fejlődésnek indult.

Megjelent: Élet és Tudomány, 2013. október 18.
Szerző: Mécs Anna


A családi közegből ered, hogy mindig is szeretett furcsa jelenségeken töprengeni?

Édesapámat évtizedeken keresztül foglalkoztatta, hogy a XVI. században miért kanyarodott el a közép- és kelet-európai fejlődés a nyugat-európaitól, hogyan kerültünk a perifériára. Ugyanazzal az olthatatlan kíváncsisággal bogarászott a levéltárban, és próbálta megoldani a vámnaplók és oklevelek adatainak összevetésekor tapasztalt rejtélyeket, ellentmondásokat, ahogy egy matematikus elemez egy problémát. Cikkeiben, könyveiben mindig tételeket igyekezett megfogalmazni, melyeket több pontból álló bizonyítás követett. Nagyon nagyra tartotta a matematikát, ahol a bizonyítások cáfolhatatlanok.  Lenyűgöztek azok a kérdések, melyeket megosztott velem, és főképp az a tény, hogy évtizedekig tartó kutatással és a „tiszta ész erejével” közel lehet jutni a kérdések megoldásához.

4 komment

2013.11.12. 09:44 Mécs Anna

Beveszik a tabletet

TÁBLAGÉPISKOLÁK

Sok kérdést vetnek fel az új holland iPad-iskolák, amelyekben sem hagyományos órák, sem osztályok nincsenek, és minden diák a maga tempójában haladhat.

Megjelent: HVG, 2013. szeptember 18.
Szerző: Mécs Anna

1e-schooldag-Steve-Jobs-School-Sneek-19-08-13-99_ticbeat.jpgFotó: ticbeat.com

Otthon, teljesen egyedül, egy táblagépes alkalmazás segítségével tanult meg kézzel írni a kis Daphne. Nem csoda, ha édesapja, Maurice de Hond felháborodott, amikor szembesült vele, hogy az iskolában továbbra is évszázados módszerekkel, kréta és tábla segítségével okítanák a lányát. A 65 éves holland vállalkozó szerint a mai fiatalok számára kerek egészet alkot a valós és a virtuális világ, ám az iskola sokszor csak a felét mutatja meg ennek az univerzumnak. Ezekből a felismerésekből születtek meg – az amszterdami polgármester-helyettes bátorítása nyomán – az iPad-iskolák, amelyekből az első hét idén augusztusban nyitotta meg kapuit Hollandiában.

A való világtól szerinte eltávolodott hagyományos oktatási formákon változtatni akaró De Hond, támogatókkal és szakértőkkel közösen, még 2011 októberében megfogalmazott egy kiáltványt az iPad-iskolák működéséről – meséli Tijl Rood, az új módszertant kidolgozó The Education for a New Era Foundation (O4NT) szervezet egyik szakértője. Éppen abban a hónapban – emlékeztet –, amikor elhunyt Steve Jobs Apple-alapító, aki szintén táblagépes alapokon képzelte el az oktatás jövőjét, és akiről most ezeket az új rendszerű iskolákat elnevezték. Azóta az érdeklődők és a támogatók több mint ezerfős alkotó közösséggé váltak, és a holland parlamenti pártok nagy része is egyetért a kezdeményezéssel.

steve_jobs_School_sneek_mark_space_4goo_net.jpgSteve Jobs School Sneekben, fotó: mark.space.4goo.net

A 4–12 éves gyerekeket befogadó intézmények meghökkentően liberális elvek és gyakorlat szerint működnek. Bár reggel fél 8-tól este fél 7-ig vannak nyitva, a legtöbb helyen a tanulók a fél 11-től délután 3-ig tartó kötelező időn túl akkor érkeznek és távoznak, amikor akarnak. Hagyományos értelemben vett órák és osztályok nincsenek, mindenki (a tanár minimális beleszólása mellett) maga állítja össze egyéni tanrendjét, és a szerint keresi fel a különböző termeket: a nyelvi szobát, a kreatív labort, a matematika-, a torna- vagy a technikatermet. Ott aztán egyénileg vagy csoportban, de tanári felügyelet mellett dolgoznak, vagyis – a készségtárgyakat, illetve a hagyományos játékokkal, eszközökkel kitöltött pihenőidőt kivéve – követik az adott tantárggyal kapcsolatos alkalmazásokat. A nebulók legfőbb tanszere ugyanis egy színes, strapabíró tokba zárt táblagép, amit a rászorulóknak egy szolidaritási alapból biztosítanak.

Szólj hozzá!

2013.11.05. 14:27 Mécs Anna

A folytonosság ereje

Címkék: lovász lászló

Interjú Lovász Lászlóval


A folytonos közegekről már nagyon sokat lehet tudni. Éppen ezért jelenthet nagy fegyvert, ha ezt a tudást a diszkrét jelenségekre, például hálózatokra is alkalmazhatjuk. Bizonyos gráfoknál ez már megoldott, bizonyosaknál viszont még alapvető kérdésekre sem ismert a válasz – meséli Lovász László, Wolf-díjas matematikus, az ELTE Matematikai Intézet egykori igazgatója. A folytonosság a magyar matematikában más értelemben is érdekes, ehhez pedig a tehetséggondozás nélkülözhetetlen.

Megjelent: Élet és Tudomány, 2013. szeptember 6.
Szerző: Mécs Anna

LOVASZ09.JPGA hatvanas évek közepén a Ki miben tudós? című televíziós vetélkedőben a döntősök üvegkalitkákban oldottak meg elképesztő sebességgel nehéz matematikai feladatokat. A verseny győzteseként nem tekintették csodabogárnak?

Nem hiszem. Emlékszem, hogy annak idején felszálltam a buszra, és a vezető büszkén odaszólt: tudom ám, hogy maga holnap este fog versenyezni, én magának drukkolok! Ez a verseny a közbeszéd tárgya volt. Lehet, hogy sokan nem értették a megoldásokat, vagy ámultak a gyorsaságunkon, de nem tekintettek csodabogárnak minket. Ma is van olyan, aki innen ismert meg engem. Olyan légkört teremtett, ahol lehetett látni, hogy van a matematikában valami megejtően érdekes, ami az üvegkalickában ülő fiatalokat magával ragadta.

Ma életképes lenne egy ilyen műsor?

Azt gondolom, igen. Mert egy versenyt nyomon követni mindig izgalmas. Figyelni, hogy hogyan alakul az állás, elköteleződni egy-egy résztvevő mellett. Egy magasugró is olyat csinált, amit nem tudnék, mégis megnézem az olimpián a versenyt, szurkolok neki és ezáltal kicsit közelebb kerülök a tevékenységéhez. Akkoriban persze egyetlen csatorna volt, ma egészen más viszonyok között kell megküzdeni a nézőkért.

A döntőben osztálytársa, Pósa Lajos lett a második. Ő mára az egyik legnevesebb tehetséggondozóvá vált.

Pósa Lajos munkásságát tisztelem és elismerem. Ő tudatosan nem csak a legjobbakkal foglalkozik. Átgondolt célok mentén dolgozza ki, hogy milyen matematikai készségeket, gondolkodásbeli képességeket melyik korban milyen módszerrel lehet fejleszteni. Nem arról szól a matematika, hogy valaki számolni tudjon, hanem hogy gondolkodni tudjon. Arra kell például megtanítani a diákot, hogy egy adott feladatnál megtalálja, hogy milyen speciális eseteket érdemes megvizsgálni a továbbhaladás érdekében, vagy hogy hogyan lehet egy általánosabb esetet egy speciálisabb esetre visszavezetni. És ez természetesen nem csak az ország legjobb húsz-harminc matekosánál fontos képességfejlesztés. Mint a zenénél! Senki nem gondolja, hogy csak Mozartokat és Beethoveneket tanítsunk.

1966-tv-1.jpg

1966-tv-4.jpgLovász László az 1966-os Ki miben tudós? döntőjében

2 komment

2013.11.01. 13:57 Mécs Anna

Matt Damon és a szakállas, szemüveges fura figurák

Matematika a popkultúrában


Igazi, hús-vér matematikussal kevesen találkoznak élőben. Mégis majdnem mindenkiben egészen határozott kép él róluk: általában szemüvegesek, eléggé szakállasak, leginkább kinyúlt pulóverben járnak, és van bennük valami furcsa, valami nem evilági. Ilyen képet alakítanak ki bennünk a filmekben megjelenő tudósok, és fordítva, jobbára ebből a sztereotípiából merítenek a filmkészítők. Hogy miért bírnak nagy jelentőséggel a popkultúrában megjelenő matematikához kapcsolódó tartalmak? Erre a kérdésre kerestük a választ Korándi Józseffel, az ELTE TTK Matematikai Intézetének adjunktusával.

Megjelent: Élet és Tudomány, 2013. augusztus 9.
Szerző: Mécs Anna

good-will-hunting-5.jpg

Matematika és média kapcsolatának vizsgálatával világszerte is csak kevés kutató foglalkozik. Itthon pedig teljesen egyedülálló volt az ELTE TTK néhány oktatójának és hallgatójának vállalkozása, amely a kapcsolódási pontokat kereste. E kutatás eredményeivel foglalkozik Korándi József doktori értekezése is. Ebben egyfelől azt elemezte, hogy a hallgatókban élő matematikuskép és a filmekben megjelenő matematikus figurák miként befolyásolhatják a pályaválasztást, miként függnek össze a matematikához fűződő viszonnyal, másfelől a filmekben megjelenő tartalmak oktatásban való felhasználására mutatott példákat. Hiszen mégiscsak más érzés egy olyan feladat megoldásán töprengeni, amin például Matt Damon gondolkodott takarítás közben a Good Will Hunting című filmben, mint a 3022-es példát kikeresni az Egységes Érettségi Feladatgyűjteményből.

Szólj hozzá!

2013.10.15. 23:32 Mécs Anna

Fertőzések továbbadása barátainknak és ellenségeinknek

Címkék: rózsa lajos

Interjú Rózsa Lajossal

Az emberek időt, pénzt és energiát fordítanak a paraziták és más ragályos kórokozók irtására. Máskor mégis olyan viselkedéseket mutatnak, amelyek akarva vagy akaratlanul éppen az embertársaik megfertőzését szolgálják. Rózsa Lajos, az MTA, az ELTE és a Magyar Természettudományi Múzeum közös Ökológiai Kutatócsoportjának zoológusa mindkét esetre keres példákat.

Megjelent: Élet és Tudomány, július 12.
Szerző: Mécs Anna

rozsa_lajos_portre.jpgParazita, élősködő, vérszívó – akkor használjuk ezeket a kifejezéseket, ha valakit nagyon meg akarunk bántani.

Általában akkor titulálunk valakit fertőzöttnek, büdösnek, ha ki akarjuk közösíteni. Ez se ma kezdődött: például a szifiliszt az olaszok francia, a franciák olasz betegségnek tartották. Mi az olaszoktól vehettük át ezt a szót, ezért hívja francnak a köznyelv. Mindenféle káromkodásainkban, elszólásainkban megátkozzuk a másikat, úgy mint: a franc essen belé!

A biológiában milyen szerepe van az élősködőknek?

Megközelítőleg másfél millió élőlényfaj ismert a tudomány számára, de ennek sokszorosa létezik a természetben, talán néhány tízmillió. Az ismert fajok túlnyomó többsége valamilyen tág értelemben véve élősködik. Nagyrészük növényi élősködő: a növény gyökérzetével, lombozatával, belsejével „ápol szoros kapcsolatot”. Éppen ezért az élővilág védelméről nem lehet beszélni úgy, hogy csak a szívünknek-szemünknek kedves, színes és illatos madarakkal, pillangókkal, virágokkal foglalkozunk.

Szólj hozzá!

2013.09.22. 13:37 Mécs Anna

Sejtelmük van

PRÍMSZÁMREJTÉLYEK

Átszőtték a száz éve született Erdős Pál pályafutását a prímszámokkal kapcsolatos problémák, amelyek egy részének megoldásához az utóbbi években kerültek közelebb.

Megjelent: HVG, 2013. július 10.
Szerző: Mécs Anna

„Amióta tízéves korában édesapja bebizonyította neki, hogy bármekkora lehet a távolság két egymást követő prímszám között, Erdőst elbűvölte e számok rendezett rendezetlensége. A prímszámok oázisai szinte véletlenszerűen vannak elszórva az összetett számok sivatagában.” Ekképp vezette le Bruce Schechter 1998-ban, két évvel Erdős Pál halála után az Agyam nyitva áll! című könyvben, hogy honnan eredt a világhírű magyar matematikus megkülönböztetett figyelme a prímszámok iránt. Való igaz, Erdőst lenyűgözte, hogy rengeteg nyitott kérdés kapcsolódik a prímszámokhoz, vagyis azokhoz az egynél nagyobb egész számokhoz, amelyek csak eggyel és önmagukkal oszthatók, és amelyek összeszorzásából „keletkezik” az összes többi, úgynevezett összetett szám. Mint előszeretettel mondogatta: „csecsemők is tudnak olyat kérdezni, amire a felnőttek sem tudják a választ.”

Erdos_omikkbmehu.jpgErdős Pál, forrás: http://www.omikk.bme.hu/archivum/angol/htm/erdos_p.htm

Különösen két irány foglalkoztatta a matematika királynőjének is nevezett számelméleten belül a születése századik évfordulóján a Magyar Tudományos Akadémián múlt héten nemzetközi kongresszussal megtisztelt Erdőst – magyarázza Ben Green brit matematikus, a konferencia egyik előadója. Egyrészt a prímszámok összeadásával kapcsolatos felvetések, másrészt pedig a prímszámok eloszlásával, struktúrájával, feltételezett rendszerével kapcsolatos kérdések. „Mi próbálkoztunk mindkét területen, de ez utóbbiban csekély sikerrel” – teszi hozzá szerényen a kongresszuson szintén előadó, kínai szülőktől származó ausztrál–amerikai Terence Tao, az egyik legrangosabb matematikai díj, a Fields-érem kitüntetettje.

Szólj hozzá!

2013.09.22. 13:24 Mécs Anna

Normából felmentve?

A PSZICHOPATÁK KÉTES DICSÉRETE

A pszichopátia a modern kor ellenszere – sugallja egy angol pszichológus, aki szerint egy kis kegyetlenség, dacos sárm és szellemi tudatosság több szakmában is jól jöhet manapság.

Megjelent: HVG, 2013. június 19.
Szerző: Mécs Anna

„Az ember nem lehet más, mint pszichopata” – hökkent meg Csepeli György szociálpszichológus. Hiszen valamilyen szinten mindenkiben megtalálhatók a pszichopata tulajdonságokként ismert könyörtelenség, behízelgő sárm, összpontosító képesség, tudatosság, félelemnélküliség, cselekvőkészség vagy szellemi szívósság. Mindezt Kevin Duttonnak, az Oxfordi Egyetem kutatópszichológusának magyarul nemrég megjelent Sikeres és bölcs pszichopaták című könyve kapcsán fejtette ki. A szerző ugyanis azt állítja, csupán attól függ, ki hol helyezkedik el a „pszichopataság skáláján”, hogy az említett tulajdonságok milyen arányban keverednek és manifesztálódnak benne. Mintha csak egy dj keverőpultjának a csúszkáit tologatnák.

maxresdefault_youtube.jpgForrás: http://www.youtube.com/watch?v=_ZBmf8HkiyY

Sokat változott a pszichopátia fogalma és megítélése. A jó ideig moral insanitynek, azaz erkölcsi elmebetegségnek, beszámíthatatlanságnak nevezett állapotot Julius Koch német pszichiáter keresztelte át az 1800-as évek végén pszichopátiára, azaz a lélek betegségére. „A pszichopaták az enyhe szélhámosoktól kezdve a gátlástalan gyilkosokig sokfélék lehetnek” – mondja Döme László pszichiáter, a személyiségzavarok hazai szakértője. Bár „ezt a kifejezést a köznyelv igencsak pejoratív mellékzöngékkel ruházta fel”, a pszichológusok és pszichiáterek bibliájának, a Mentális rendellenességek diagnosztikai és statisztikai kézikönyvének sem az idén májusban megjelent ötödik, sem az azt megelőző kiadásában nem szerepel már a pszichopátia megnevezés, helyette az antiszociális személyiségzavart használják. „Nem arról van szó, hogy valaki kicsit alamusziskodik, vagy egy-egy személlyel nem jön ki, hanem arról, hogy lényegében minden kapcsolatában kibírhatatlan: aki csak rágondol, beleborzong” – magyarázza Döme. Éppen a normáktól való eltérésre, a szabályok semmibevételére, esetenként környezetük félelemben tartására utal az új megnevezés.

Szólj hozzá!

2013.09.22. 13:09 Mécs Anna

Másképp számolnak velük

MIRE JÓ A KVANTUMSZÁMÍTÓGÉP?

A józan észt meghazudtoló elven működnek a kvantumszámítógépek, ám még korántsem egyszerű az általuk számított adatokkal dolgozni.

Megjelent: HVG, 2013. május 29.
Szerző: Mécs Anna

Nagyobbacska kerti szerszámoskamra méretű, egyebek mellett azért, hogy a benne dolgozó speciális chipet az abszolút nulla, vagyis mínusz 273 Celsius-fok közelébe tudja hűteni. Ennél és csillagászati áránál sokkal többet nemigen árultak el arról a kvantumbitekkel dolgozó számítógépről, amit nemrég közösen vett meg a Google keresőóriás és az Amerikai Űrkutatási Hivatal (NASA). A kanadai D-Wave cég komputerének képességeiről – melynek segítségével a gyártó nemes egyszerűséggel az emberiség legégetőbb és legbonyolultabb problémáinak megoldását ígéri – még csak most alkotnak képet új tulajdonosai, üzemszerűen majd az ősztől fogják használni.

050913D-Wave-1368129941019_spectrum_ieee_org.jpgForrás: spectrum.ieee.org

Szakmai körökben számos fenntartással fogadták 2011-ben a szupergép első, még csak 128 kvantumbites példányát, amit a kanadaiak a Lockheed Martin űrrepülési óriásnak passzoltak el. Azóta már többet lehet sejteni ezeknek a masináknak a képességeiről (a most eladott változatban immár 512 kvantumbit dolgozik). Annyi bizonyos, hogy ezek a komputerek nem bármilyen probléma megoldására alkalmas, univerzális eszközök. Jól használhatónak tűnnek viszont a gépi tanulás, a képfelismerés terén – olvasható a Nature tudományos folyóirat honlapján; a szóbeszéd szerint a Google is ilyesmikre szeretné bevetni új szerzeményét, egyebek mellett mesterségesintelligencia-fejlesztésre, hangfelismerésre. Amikor Catherine McGeoch, a massachusettsi Amherst College számítógéptudósa nemrégiben összevetette a D-Wave új kvantumbites gépét egy IBM-masinával, úgy találta, hogy a feladatok jó részével nagyjából hasonló idő alatt végeztek. Az egyik klasszikus, igen bonyolult feladványt viszont, az úgynevezett utazó ügynök problémáját – amikor egy képzeletbeli ügynöknek adott számú várost kell a leggyorsabban úgy végiglátogatnia, hogy egyikbe se menjen kétszer – a kvantumgép fél másodperc alatt oldotta meg, míg a másik fél óráig is elbíbelődött vele.

Szólj hozzá!

2013.06.17. 17:13 Mécs Anna

"Az első hullám csúcsán kell lennünk"

Címkék: somogyi péter

Interjú Somogyi Péterrel

Az Agy-díjas Somogyi Péter – Szentágothai János tanítványa és Freund Tamás mentora – ma is heti hatvan-hetven órát dolgozik, hogy az élvonalban maradhasson. Az Oxfordi Egyetem általa alapított Anatómiai Neurofarmakológiai Intézetének igazgatói szolgálatából 2015-ben, harminc év után távozik. Ám a tudománypolitika mindig csak másodsorban érdekelte, a legfontosabb számára agyunk megismerése maradt. Most bizonyos agyi folyamatok hihetetlen kifinomultságával kapcsolatos felfedezésük okoz álmatlan éjszakákat neki.

Megjelent: Élet és Tudomány, 2013. június 14.
Szerző: Mécs Anna

Somogyi portre small 280313.jpg

Az egyetem elején még inkább zoológusi álmokat dédelgetett...

Ornitológusnak készültem, de Balogh Jánosnak, az ELTE állattan-professzorának hatására rovarokkal kezdtem el foglalkozni, ám aztán nem láttam a jövőmet. Elbizonytalanodtam. Akkor mentem Benedeczky Istvánhoz, hogy adjon tanácsot: ő mondta, hogy próbáljam ki nála a mikroszkópiát és a sejtbiológiát. Attól kezdve nem néztem vissza. De most is nagyon érdekelnek az állatok! Nemrég Apajpusztán jártam, Haraszthy László, a legkiválóbb magyar természetvédő vezetésével egy kócsagtelepet kameráztak be. Ami a figyelmem középpontjában áll, az a természet és benne az ember.

Éppen ezért írtak ki ebben a témában pályázatot az egyik tehetséggondozással kapcsolatos programjukban?

A Ramon y Cajal-ösztöndíjrendszer lényege, hogy öt szentendrei, egy csíkszeredai és egy dunaszerdahelyi középiskola diákjai pályázhatnak egy előre meghirdetett témában. Az első helyezett Oxfordban, a második az MTA KOKI-ban töltheti nyári gyakorlatát. Tavaly a fenntarthatóság és az agy volt a téma: hogyan befolyásolja a tudatunk a világképünket, viselkedésünket. Az emberi faj – mely rendkívül alkalmatlan a viselkedésénél fogva arra, hogy fenntartható kultúrát hozzon létre – elszaporodásával a Föld történetének hatodik nagy fajkihalását okozza. Próbálom stimulálni a fiatalságot, hiszen ez rajtuk múlik.

Ki az, aki példaképül szolgálhat?

Szólj hozzá!

2013.05.31. 21:57 Mécs Anna

Térkép kell és gázpedál

Címkék: barabási albert-laszlo

Interjú Barabási Albert-Lászlóval

Barabási Albert-László, a jelenleg kétlaki világhírű kutató komplex hálózatok vizsgálatával foglalkozó laborjának a Northeastern és a Harvard University ad otthont. Nagyhatású eredményeik után most két fő motiváció mozgatja őket. Egyrészt biológiai hálózatok minél pontosabb térképén dolgoznak, ezáltal a hálózatos orvostudomány eszközeit teremtik meg. Másrészt nagy hálózatok esetén azt vizsgálják, hogy az ismert kontrollpontokra miként kell hatni ahhoz, hogy szabályozhassuk azokat.

Megjelent: Élet és Tudomány, 2013. május 10.
Szerző: Mécs Anna

Barabasi_portre_kisebb.jpgCsaládjával Budapestre tették székhelyüket. Mi az oka?

Feleségem és a gyerekek annyira megszerették Budapestet, hogy úgy döntöttek, ők itt szeretnének élni pár évig. Ennek következménye az lett, hogy én ingázom. Egy hónap itt, egy hónap ott. Igyekszem úgy dolgozni, hogy mindig lezárom az adott munkámat, amikor elrepülök. Huszonöten vannak a kinti csoportomban, mindenkinek nagyjából egy hónapnyi kihívást adok – természetesen, ha ég a ház, akkor tüzet oltok, de amennyire lehet a tűzoltást is delegáltam. Budapesten teljesen más jellegű projektekkel foglalkozom: hálózatelméleti tankönyvet írok.

Miért fejezetenként teszik ezt a könyvet közzé?

Hamar rájöttem, hogy ez több éves folyamat lesz. Így adódott a kérdés, hogy hogyan lehetne az eddig megszületett eredményeket megosztani. Térjünk vissza a 19. századi jó szokásokhoz, amikor a regények Dickens idejében folytatásokban jelentek meg – gondoltuk. Így fejezetenként osztjuk meg a könyvet Ipaden és pdf formátumban is.

Ha jól láttam, önkéntes fordítókat is kerestek.

Jött még egy ötlet: miért csak angolul? Így Magyarországon indítottunk el egy próbaprojektet, egy felhívásban kerestünk önkéntes fordítókat. Több tucat jelentkező volt. Nemrég kaptam meg az első anyagot, gyönyörű! Amikor ez lezárul, július folyamán megnyitjuk más nyelvek számára is. Mi adjuk az eredeti fájlokat, technikát, mindent, ami kell. Ez a metódus egy újabb paradigmát hozhat létre. Az információ nincs bezárva nyelvileg, helyileg, technológiailag. Végül is egy kutatónak csak ez lehet a célja.

Szólj hozzá!

2013.05.31. 21:17 Mécs Anna

Manók az agyban

Képletes beszéd, Rádió Q, 2013. május 15.
Cserép Csaba, Domonkos Andor

Az Agykutatás hete apropóján a szervezők alsósoknak szóló rajzpályázatot hirdettek. A művekből kiderült, hogy manókkal és piros golyókkal sok minden ábrázolható. Többek között ennek apropóján láttam vendégül két fiatal agykutatót, Cserép Csabát és Domonkos Andort. Mindketten Freund Tamásnál kutatnak, az Agy-díjas tudós vezette Agykéreg Kutatócsoport doktoranduszai. A tudományterület általános jelentősége mellett az endokannabinoidokról, azaz az agy belső kábítószereiről és a cseles természetről beszélgettünk. A depresszióval és a szorongással kapcsolatos kutatások pedig a személyre szabott medicináig vittek minket. 

Fotók: Metropol, La Femme 

Szólj hozzá!

2013.04.24. 17:22 Mécs Anna

Áprilisi Képletes beszéd

Rádió Q-n futó Képletes beszéd című tudományos rádióműsorom 2013 áprilisi adásai:

3+7=10

Pintz János, 2013. április 10.

Szerdán 3+7=10 órakor beszélgettem Pintz Jánossal, az idén Széchenyi-díjjal kitüntetett matematikussal. Turán Pál öröksége mellett nevezetes matematikai problémákról is szó lesz, különös tekintettel a Goldbach- és az ikerprím-sejtésre, melyekben fontos részeredményeket ért el vendégem.

(Fotó: nol.hu)

Középiskolás fokon taní-tani!

Nahalka István, 2013. április 17.

A természettudományos oktatásról beszélgettünk Nahalka István oktatáskutatóval. A konstruktivista tanuláselméletből indulunk: a diákok miként konstruálják meg tudásuk a tanulás folyamán? Az előzetes tudás megismerése milyen oktatási módszereket segíthet? Mi a helyzet itthon, milyen tudományképet közvetítenek a magyarországi természettudományos órákon? És az új kerettanterv hoz ebben valamilyen változást?

Szólj hozzá!

2013.04.16. 16:56 Mécs Anna

Legyünk rájuk tekintettel

Címkék: kovács ilona

Beszélgetés Kovács Ilonával

Kovács Ilona csoportjával koraszülötteket vizsgálva felfedezte, hogy agyunk már a fogantatástól számított hetedik hónapban készen áll a mélységlátás elsajátítására. Williams szindrómások látása, tanulása és alvása közötti összefüggések alapján pedig serdülők tanulási kapacitásának növelését vették célba.  Az üzenet közös: ismerjük meg, mire képes, milyen jellemzőkkel bír az agy egy adott életkorban, és ez alapján a lehető legjobb körülményeket biztosítsuk.

Megjelent: Élet és Tudomány, 2013. április 5.
Szerző: Mécs Anna

Kovacs Ilona_bw.jpgDr. Kovács Ilona a BME TTK dékánhelyettese, a BME Pszichológia Doktori Iskola és az MTA-BME Kognitív Tudományi Kutatócsoport vezetője volt. Miért a múlt idő? „Jó kérdés, hiszen az ember nem könnyen mond le ennyi funkcióról, egy szépen felépített, működő doktori iskoláról, tíz év munkájáról.” – kezdi. Kutatócsoportjuk 2007-ben öt évre kapott az MTA-tól támogatást. 2011-ben, öt év elteltével, az újonnan kiírt nyílt pályázaton – eredményeik, működő laborjuk, folyamatban lévő ígéretes kutatásaik ellenére – nem kaptak további támogatást. Mivel a felsőoktatási forráskivonások a BME-t is jelentősen sújtják, így az egyetem nem tudott megfelelő anyagi támogatást adni az ott oktató és kutató csoportnak. Szerencsére éppen időben érkezett a mentőöv: a PPKE bölcsészkarán Botos Máté dékán szemléletének – és a Pázmányt kevésbé sújtó megvonásoknak is – köszönhetően egy új tanszéket formálva és Fejlődés-idegtudományi Kutatócsoportot alapítva kapcsolódhattak be a Pszichológia Intézet életébe január 1-jétől. „Hatalmas megkönnyebbülés volt. Persze az új labor felépítése, még ha a műszerekre kaptunk is OTKA-támogatást, nem egy perc. Másfél-két év, mire talpra állunk.”

Pályakezdő pszichológusként került ki Julesz Béla világhírű látáskutatóhoz az USA-ba. Nála nem kellett ilyen financiális akadályokkal szembesülni?

Julesz kikötötte, amikor a Rutgersre ment, hogy nem szeretne pályázatot írni. Nem kér nagy támogatást, csak azt, hogy a felszerelés legyen adott, és a munkatársai tudjanak konferenciára menni. Ezt az egyetem fizette is. A forrásteremtés nyomasztó terhe lekerült a vállunkról, így felszabadulhatott a kreativitás. Azt hittem, hogy Amerikában minden labor ilyen, mindenhol így működik – néhány évnek el kellett telnie, hogy rájöjjek, itt valami különleges dolog történik. Az ő szemlélete szerint mi azért kaptuk a fizetésünket, hogy egymást segítsük. Nyitott ajtók mellett dolgoztunk: bárki beléphetett a másikhoz megkérdezni, hogy mit gondol egy adott kérdésről. Álladóan vendégeket hívott, minden héten más és más előadó töltött velünk egy egész napot. Nekem például Francis Crick, a DNS szerkezetének egyik felfedezője is volt vizsgálati alanyom.

Szólj hozzá!

2013.04.16. 16:30 Mécs Anna

Márciusi Képletes beszéd

A Rádió Q-n futó Képletes beszéd című tudományos rádióműsorom 2013 márciusi adásai:

Tetvektől a biofegyverekig

Rózsa Lajos, 2013. március 6.

Élősködés! A parazitákról beszélgettünk: mi a biológiai jelentőségük? Miért terjesztjük szeretteink között a hajtetveket? És hogyan hozható a biofegyverkezés a parazitológiával összefüggésbe?  Rózsa Lajos volt a vendégem, aki az MTA-MTM-ELTE Állatökológiai Kutatócsoport tagja - így az otthonukat jelentő Magyar Természettudományi Múzeum jelenlegi helyzetéről is beszélgettünk.

Csillagszeműek

Kovács Ilona, 2013. március 13.

Kovács Ilonával beszélgettem arról, hogy a BME TTK után miért a Pázmány bölcsészkarán alapít kutatócsoportot, hogy milyen volt Julesz Béla világhírű látáskutató laborjában dolgozni, hogy agyunk mikor áll készen a mélységlátás elsajátítására (és ennek a felfedezésnek milyen hatása lehet a koraszülött-gondozásra), és hogy a látás-tanulás-alvás hármasa miként kapcsolódik össze Williams szindrómások esetén.

Matematika-biológia interakció

Bánky Dániel, Kerepesi Csaba, Szalkai Balázs, 2013. március 27.

A Protein Information Technology Group három fiatal kutatójával, Bánky Dániellel, Kerepesi Csabával és Szalkai Balázzsal beszélgettem. Az alapvető kérdésünk az volt, hogy az informatikai és matematikai technikákat miként lehet alkalmazni gyógyszerkutatási, diagnosztikai problémák esetén. Dániel a fehérje-fehérje interakciós hálózatról, Csaba a most induló Amphoranetről, Balázs pedig az Alzheimer-kórral, cukorbetegséggel és DNS-javító génekkel kapcsolatos kutatásairól mesélt. És az is kiderült, hogy ki miként csöppent a csoportba, miként került kapcsolatba Grolmusz Vince matematikussal, csoportvezetővel.

Szólj hozzá!

2013.04.16. 15:33 Mécs Anna

Honnan jött és hová tart

Címkék: baranyi józsef

Interjú Baranyi Józseffel

Miként Baranyi József angliai beilleszkedését igencsak befolyásolta, hogy honnan érkezett, úgy egy baktérium új környezethez való alkalmazkodása is nagyban függ az élettörténetétől. Ez a gondolat vezette a huszonhárom éve az Egyesült Királyságban dolgozó matematikust az élelmiszerben előforduló baktériumok növekedését leíró modelljének kidolgozásánál. A baktériumok adaptálódása azonban genetikai hálózatukon múlik. A vizsgálatok során rájöttek: a hálózatkutatás eszközeit az élelmiszer-kereskedelem leírásában is remekül alkalmazhatják. A nemzetközi élelmiszerpiacot elemző 2012-es cikkük hatalmas visszhangra lelt. 

Megjelent: Élet és Tudomány, 2013. március 8.
Szerző: Mécs Anna

Jozsef-Baranyi_arc.jpgSokan a matematikai modellezés alatt egyenletek halmazát értik. Mit gondol erről?

Ennél sokkal mélyebb: a matematikai modellezés nem más, mint a szükségtelen elhagyásának művészete. A szükségtelen elhagyása után alapfeltevések egy halmazát kapjuk, és ezt írjuk le egy egyenletrendszerrel – ami igazából egy formális nyelven megfogalmazott kvantifikált állítások összessége.

Nem a valóságot akarjuk leírni, hanem azt, ami szükséges ahhoz, hogy valamit állítsunk, előre jelezzünk?

A valóságot szeretnénk leírni, de nem hisszük, hogy létezik egy abszolút valóságleírás. Úgy mondta egy statisztikus, hogy minden modell hibás, csak némelyik hasznos.

Tehát nem létezik univerzális modell.

Az én esetemben az egyik legfontosabb volt annak felismerése, hogy az élelmiszer mikrobiológiája teljesen más matematikai leírást követel, mint a biotechnológia. Ugyanis ez utóbbi esetén a vizsgálat baktériumok magas koncentrációjára vonatkozik: ha elképzelünk egy köbcentimétert, mint a kisujjam hegye, mintha abban több millió baktérium lenne. Az élelmiszer-mikrobiológiai kutatások viszont olyan szituációkra fókuszálnak elsősorban, melyeknél csak néhány baktérium van ekkora térfogatban. Az első e témában írt cikkem éppen arról szólt, hogy nem lehet átvenni a biotechnológiában már jól bevált matematikai modelleket. Egészen más, új megközelítési módot kellett kitalálni.

Szólj hozzá!

2013.02.22. 19:08 Mécs Anna

Februári Képletes beszéd

A Rádió Q-n futó Képletes beszéd című tudományos rádióműsorom 2013 februári adásai:

Ösztönélet

Aczél Balázs, 2013. február 6.

Van, hogy a nem tudatos döntéseink tévútra visznek. Ezt sokan tapasztalhattuk. Ám ami meglepő lehet: a nem tudatos folyamatokon tudatosan javítani tudunk. A terület Nobel-díjas kutatójáról, Daniel Kahnemanról is kérdezem Aczél Balázs intuíciókutatót, aki Cambridge után az ELTE PPK-n folytatta pályafutását.

Kávéházi matematika

Abért Miklós, 2013. február 13.

Abért Miklós matematikus volt a vendégem, aki eredményes matematikai kutatásai mellett komoly irodalmi-filozófiai érdeklődéssel, műveltséggel és alkotókedvvel szemléli a világot. Most éppen Szabó Lajosról szervez szimpóziumot. Matematika és bölcsészet kapcsolatáról, a matematikához fűződő félelemről is beszélgettünk.

Néptánc 3D-ben

Baranyi Péter, 2013. február 27.

A virtuális valóságba utazunk Baranyi Péterrel, az MTA SZTAKI 3D Internet alapú Kontroll és Kommunikáció Kutatólaboratórium vezetőjével. Miként segítik az emberek és az általuk használt gépek "egymásra hangolódását" a kognitív infokommunikációs kutatások? Hogyan dolgoznak más országok kutatóival együtt egy virtuális térben 3D-s fejlesztéseiken? És miként használható ez a technika a kulturális örökségvédelemben?

Szólj hozzá!