Mécs Anna - Sokdimenziós történetek

Vannak sokdimenziós emberek. Lételemük, hogy egyszerre tartoznak sok helyre, és egyszerre kívülállók is mindenhol. Szeretik sok oldalról megvizsgálni a kérdéseket. Ezeket az embereket és történeteiket szeretném itt megmutatni.

Tudósok és robotok, sokasodjatok!

Magyar szoftver az amerikai diákoknak

 

Mécs Anna
Megjelent: Népszabadság, 2011. október 11.

Vaszary Zsolt és Eiben Ágoston célja rokonítható. Mindketten lehetetlennek tűnő reprodukciós eljárást akarnak véghezvinni.

Zsolt a felfedezés örömét adó, webkamerához kifejlesztett szoftverrel kívánja a természettudományok iránti érdeklődést a diákokból előhívni, Ágoston pedig hosszas fejlesztési (mesterséges evolúciós) folyamaton átesett robotokat próbál szaporodásra bírni. Őket a szeptemberi TEDxDanubia hozta egy fedél alá. A 25 év alatt az egész világot átszövő TED (Technology, Entertainment, Design) konferenciák hazai változata az „amerikai nagybácsihoz” hasonlóan a terjesztésre érdemes gondolatok bölcsője.

Miért fúj a szél? Kérdezte Vaszary apukát a kis Vaszary fiú. A válaszban szereplő szélcsináló gép és a szélmanók kellőképpen elbizonytalanították a gyermeket. Majd a kaptafára gyártott példák és a steril tantermi órák hatására szépen lassan kiveszett belőle a természet iránti érdeklődés. Szerencsére három éve Zsolt csapatának támadt egy mentőötlete: „Van egy zseniális eszköz: a webkamera. Először az jutott eszünkbe, hogy felismerhetnénk vele tárgyakat, követhetnénk mozgásukat.” Ezt a funkciót három további követte: a gyorsított felvétel, a mikroszkóp és a kinematika – így született meg a WebCam Laboratory.

Kockázati tőke bevonásával két további funkciót fejlesztettek hozzá: a bármilyen mérőeszköz mérését időközönként a gépen rögzítő Univerzális loggert és a Pathfindert, amely utóbbi tömegek mozgását képes követni és analizálni. Ez utóbbi már bizonyító erejű is volt egy amerikai iskolában. Ugyanis az egyik óráról rendszeresen sokat késtek a diákok. Azzal védekeztek, hogy a hatalmas tömeg miatt fizikailag képtelenség időben odajutni. Ezt a tanárok erős gyanakvással fogadták, így felszereltek egy webkamerát a kérdéses szakaszra. A Pathfinder elemzéséből kiderült, hogy a diákoknak volt igazuk.

A csomag alapvető célja, hogy lehetőséget adjon az egyéni megfigyelésekre, hogy a diákok a saját maguk által mért adattal számoljanak, a képernyőjükön a szemük láttára kirajzolódó grafikont elemezzék. Ezáltal felfedezzék környezetüket, a látottakból önálló következtetéseket vonhassanak le.

A szoftvercsomag jövője már jól látható: egy otthoni, matematikával kapcsolatos, de jelenleg még nem publikus funkció mellett okostelefonok kamerájára is fejlesztenének alkalmazásokat, hogy valóban bárki, bárhol, bármikor végezhessen természettudományos kísérletet.

„Jövőre egy világméretű megállapodásnak köszönhetően néhány millió amerikai diáknál ott lesz a szoftver. Még ez előtt szeretnénk azért eljutni a magyar iskolákig is.” Akik nem tudják a mégiscsak százezres nagyságrendű anyagi megterhelést vállalni, azok közül a TEDxDanubia szervezőin keresztül 20 valóban segítségre szoruló közoktatási intézmény ingyenesen kaphat ilyen szoftvereket.

Amíg Zsolt a tudósokat, addig Eiben Ágoston a robotokat reprodukálná. Az amszterdami Vrije Universiteit kutatója matematikusként végzett az ELTE-n, de már a diplomamunkáját is mesterséges intelligenciával kapcsolatban írta. Nagy hatással volt rá Stanislaw Lem Non Serviam című novellája, melynek első felében kutatók egy számítógépes világot mesterséges lényekkel népesítettek be, akik evolúciós folyamaton mentek keresztül. A második rész a lények beszélgetésének átirata volt: arról tanakodnak, hogy vajon létezik-e teremtő, ha igen, akkor vannak-e ennek következményei. „Én ezt 16 évesen olvastam, akkoriban a második fele foglalkoztatott. 20 évvel később újra levettem a polcról. Ekkor az első fele fogott meg nagyon. Mivel a témában kutattam, írtam egy projekttervezetet az EU-ba.”

Kaptak is a kutatásra 1,5 millió eurót. A Lem-utópiát megvalósító New Ties ötlete ellenére nem volt sikeres. A hiba abban gyökerezett, hogy a számítógép szimulált lényeire helyezték a hangsúlyt, pedig a környezet kialakítása legalább olyan fontos lett volna. Hiszen mesterségesen előidézett evolúcióhoz is szükséges az életszerű közeg: a véletlenek, a komplexitás, az anyag belső tulajdonsága –ezt számítógépen szinte lehetetlen visszaadni.

Így új irányt vettek: nem a valós környezetet viszik be a virtuális közegbe, hanem a robotokat hozzák ki a valóságba. A három éve tartó Symbrion projekt célja, hogy menni, érzékelni, gondolkodni tudjanak, autonóm lények legyenek, de amikor összeállnak, akkor feladják a saját egyéniségüket, egy nagy szervezetet alkossanak. 5-10 év távlatában kész lehet egy olyan technológia, amely lehetővé teszi robotseregek gyártását, amelyek képesek földrengés esetén hatékonyan túlélők után kutatni.

A még távolabbi jövőben olyan nagyon általános értelemben vett robotokat akarnak fejleszteni, amelyekben kialakulhat a mesterséges intelligencia, és ami a legfontosabb: szaporodni is tudnak. Persze ne terhes fémdobozokat képzeljünk el, hanem akár puhatestű lényeket, amelyek reprodukálnák magukat. Ennek a feltérképezése zajlott az Evobody projekt keretein belül. Ha az Európai Bizottság Future and Emerging Technologies alprojektjében látnak fantáziát a kutatásban, akkor kiírhatnak erre a témára egy tendert 15-20 millió euróra, amiből akár 10 projekt is kijöhet.

Természetesen megkerülhetetlen a kérdés: féljünk-e a robothadseregtől? „A katasztrófa elkerülésére az úgynevezett piros zászlós megoldást tartom követendőnek. Ha egy bizonyos mérföldkőhöz elér a kutatás, akkor piros zászló: addig nem folytatjuk, amíg meg nem oldjuk a felmerülő problémát. Két féket határoznék meg. Az egyik, amikor laboratóriumi körülmények között önszaporodóvá válnak a robotok, a másik, amikor természetben is azok.”

A bejegyzés trackback címe:

https://csanna.blog.hu/api/trackback/id/tr433356082

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.

Sokdimenziós történetek

Vannak sokdimenziós emberek. Lételemük, hogy egyszerre tartoznak sok helyre, és egyszerre kívülállók is mindenhol. Szeretik sok oldalról megvizsgálni a kérdéseket. Ezeket az embereket és történeteiket szeretném itt megmutatni. Ez a blog azoknak szól, akik nem csak egydimenziósak.

süti beállítások módosítása