Mécs Anna - Sokdimenziós történetek

A koppenhágai klímacsúcs magyar szemmel

Mécs Anna

2009. november

„Én azért szavazok a Földre, mert a házunk mellett van egy tó, és ha sokáig nézem, akkor kinéz egy hal.” – írta az egyik kisiskolás saját lampionjára, amit a többi, félezer alkotással együtt a WWF (World Wide Fund for Nature) magyarországi szervezete juttat el a Koppenhágai Klímakonferenciára. A december 6-ától 18-áig az egész világot lázban tartó csúcson komoly lépést tehetünk a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésért folytatott harcban.

A klímaváltozást nem ma „találták fel”, az 1800-as évek végén Svante August Arrhenius, Nobel-díjas svéd vegyész leírta az éghajlatváltozás matematikai modelljét. Ő volt az, aki a levegő szén-dioxid-tartalmát először hozta összefüggésbe az átlaghőmérséklettel. Ám abban a korban ezt precíz mérésekkel még nem lehetett alátámasztani. Konkrét adatokkal csak a harmincasas években mutatták ki az átlaghőmérséklet növekedését, a szén-dioxid-szint emelkedésének kimutatatására pedig az ötvenes évekig kellett várni. A kettő összekapcsolása jó húsz évvel később történt meg, és ez cselekvésre sarkallta a világot. Konkrét vállalások az ENSZ 1992-ben elfogadott Éghajlatváltozási Keretegyezményében szerepeltek, amelynek kiegészítő jegyzőkönyve a Kiotói Egyezmény. Ebben a fejlett országok – az USA és Kína kivételével – vállalták, hogy a 2008-2012-es időszakra átlagosan 5,2%-kal csökkentik az üvegházhatású gázok kibocsátását 1990-hez képest.

Lassú víz…?

A világ több mint száz éve tartó ébredése nem egy gyors folyamat. A gazdasági érdekek vezérelte taktikázások is lassítják a haladást, így a Koppenhágai Klímakonferencia eredményéről is csupán találgatni lehet. „Szerződés szerintem lesz, hiszen, ha összejön száz ország, akkor valamilyen megállapodást feltehetőleg aláírnak. De sokan úgy tartják, hogy jövőre, a 16. konferencián várható a nagy áttörés. Már csak azért is, mert Mexikóban rendezik, ami az USA-hoz igencsak közel áll, így ez egy gesztus is lehetne Amerika felé.” – mondta Benkő Dániel, a WWF Magyarország projektvezetője. Egy társával együtt részt vesznek a decemberi klímacsúcson, amelyről folyamatosan tudósítani fognak a külön az esemény számára létrehozott Koppenhága-blogon.

Körülbelül 15 000 embernek lesz jogosultsága, hogy bemenjen a konferenciára: országok delegációi, civil szervezetek képviselői, médiamunkások nyerhetnek bebocsátást. De rengetegen nem tudnak bejutni. Az érdeklődők civil szervezetek által szervezett felvonulásokon, kiállításokon, sajtótájékoztatókon vehetnek részt .

Barack a fejünkre

Mi is az alku tárgya? És miért az USA az események kulcsfigurája? Lényegében öten számítanak igazán a játékban: az Európai Unió, Ausztrália, az Amerikai Egyesült Államok, Kína és India. Ez az öt versenyző kiteszi a szén-dioxid-kibocsátás felét. Különböző felajánlások már érkeztek, eddig Obamáék fukarkodnak a leginkább. Sokáig az sem volt biztos, hogy az amerikai elnök tiszteletét teszi a konferencián. De a napokban megerősítő híreket lehetett olvasni, melyek szerint ellátogat Koppenhágába – ha már december 10-én úgyis „arra jár”, hogy Osloban átvegye a többek között az éghajlatváltozás elleni fellépésért odaítélt Nobel-békedíját.

A többi nagyhatalom közül az EU, Japán és Ausztrália 20-30%-os csökkentésre is hajlandó az 1990-es kibocsátáshoz képest. Ezzel szemben az USA legutóbbi ígérete 17% volt, de ami igazán megtévesztő, hogy a 2005-ös adatokhoz képest. Mivel 1990 és 2005 között 15%-kal nőtt a kibocsátása, így 1990-hez képest ez nem sok változást sejtet. Kína – a világ legnagyobb szén-dioxid-szennyezője - is a viszonyítási alappal próbál „trükközni”: bejelentette, hogy 2020-ig GDP-arányosan csökkenti a kibocsátását 40 %-kal. Várhatóan addig megduplázódik a GDP-jük, így ez az ígéret se jelent túl nagy vállalást.

„Amerika nagyon félti ingatag gazdasági fölényét. Attól tart, hogy ha csökkentenie kell a kibocsátását, akkor a gazdasági előnye is apad. Pedig szerintem hatalmas lehetőségek vannak az új technológiák kifejlesztésében, főleg hosszútávon. A kőolajra és a szénre épített ipar feltehetőleg nem fog működni. Egyrészt változik a világ, az emberek egyre kevésbé fogják elfogadni, másrészt folyamatosan drágul, mivel fokozatosan nehezebben kitermelhető.” – fűzte hozzá Benkő Dániel, kiegészítve azzal, hogy Amerikát ebben a kérdésben sem lehet  feketén-fehéren kezelni. Néhány állama a Kiotói Jegyzőkönyvben foglaltakat is túlszárnyalja: az energia 25%-át a Nap és a szél segítségével termeli ki. Például Kaliforniában a helyi törvények jóval erősebbek, mint a Kiotói Protokollban megfogalmazottak. Ráadásul az USA-nak vannak a legszigorúbb természetvédelmi törvényei.

Piros, fehér, zöld

Ritka pillanatok egyike, amikor Magyarország az uniós átlag fölött teljesít. Az Európai Bizottság idei közvélemény-kutatásának bizonyos részében sikerült jelentősen túlszárnyalnunk társainkat. Ugyanis 83%-unk tartja úgy, hogy a klímaváltozás nagyon súlyos probléma, míg az Unió polgárainak átlagosan csupán 49%-a vélekedik így. Ám az átlagnál alacsonyabb mértékben gondoljuk magunkat tájékozottnak a kérdésben, nem tudjuk, hogy miként tehetünk a kedvezőtlen következmények elkerüléséért – derült ki a felmérésből. „Szerintünk elég, ha az emberek ismerik a problémát, azaz a globális felmelegedést, és fontos, hogy tisztában legyenek azzal, hogy ez attól áll fenn, hogy szennyezzük a légkört széndioxiddal és egyéb üvegházhatású gázokkal. A kettő közötti részt nem is akarjuk erőltetni, hiszen nem kell megérteni. Én is tudom, hogy a dohányzás rákkeltő, de nem vagyok biológus, nem tudom, hogy ez milyen molekuláris biológiai folyamat következménye. Megpróbáljuk minél közérthetőbben elmagyarázni a blogon is, illetve PandaMobillal, ami lényegében egy utazó kiállítás.” – avat be törekvéseikbe Dániel. Elmondása szerint egyre tudatosabbak a magyarok: a Föld Óráját követő lekérdezés szerint 1000 megkérdezettből 143-an vettek részt benne, ami országos szinten több mint egymillió embert jelent.

Kamionnyi Lampion

A klímakonferencia esetében is hálás közönségnek bizonyultak a gyermekek. Ezt a lampionakció is bizonyította. A/3-as lapra nyomtatható minta segítségével készíthettek lampionokat, amelyen üzenhettek Koppenhágába „Én azért szavazok a Földre…” kezdettel.

Míg pár nappal az akció vége előtt Dániában nagyjából 2000 lampion érkezett be a világ minden tájáról, addig a magyarországi WWF irodába majd félezerrel csöngetett a postás. Az egyikre nagy sárga virágokat rajzolt alkotója és így fejezte be a mondatot: „Én azért szavazok a Földre, mert szeretem a sárga virágokat”. Egy feltehetően fiútól származó lámpáson pedig egy autó volt látható nyitott motorháztetővel, amelybe a Napból áradt az energia, és ezt a kívánságot írta mellé: „Én azért szavazok a Földre, hogy amikor meglesz a sportautóm, akkor akkumulátorokat rakhassak bele.”