Mécs Anna - Sokdimenziós történetek

Vannak sokdimenziós emberek. Lételemük, hogy egyszerre tartoznak sok helyre, és egyszerre kívülállók is mindenhol. Szeretik sok oldalról megvizsgálni a kérdéseket. Ezeket az embereket és történeteiket szeretném itt megmutatni.

Bejött a számításuk

Mécs Anna
Megjelent: MOHA online, 2011. szeptember 29.

Mivel az ELTE csapata évek óta nem végzett a hetedik helynél hátrébb az Egyetemisták Nemzetközi Matematikaversenyén, így logikusan felmerül a kérdés: mi a titkuk? 

Az idei csapat a Bulgáriában megrendezett megmérettetésen az előkelő harmadik helyet szerezte meg, mindehhez jelentősen hozzájárult Lovász László – az ifjabbik – összetettben elért második legmagasabb pontszáma, amellyel egy Grand First Prize boldog tulajdonosa lett.

A recept első fele valahogy így szólhat: végy gyakorlott versenyzőket! Például Fazekasos diákokat – hiszen jelen esetben a csapat minden tagja ott vált hivatalos versenyfeladat-szelídítővé.

A recept második pontja: ne engedd a diákokat érettségi után külföldre! Romániában ez az intelem nem jutott érvényre. Habár a Nemzetközi Matematikai Diákolimpiákon (IMO) évről évre elöl végeznek, az egyetemistáknak szóló megmérettetéseken nem szerepelnek olyan fényesen. Itthon nem jellemző az érettségi utáni kivándorlás: a versenyzők elmondása 

szerint az ELTE-s BSc-képzés világszínvonalú, így habár halvány gondolatként felmerült, hogy rögtön kint kezdjék meg felsőfokú tanulmányaikat, okosabbnak látták a magyarországi alapozást.

 

Természetesen szükséges a matematikus nyersanyagok közül a legjobbak kiválasztása: télen egy versenynapot leképezve próbafordulót tartottak az egyetemen TDK feladatmegoldó verseny álnéven. A legeredményesebbek mehettek nyáron a világversenyre.

Az IMC alapvetően a kelet- és közép-európai egyetemek versenye, habár egyre több ország és földrész hallgatói vesznek részt rajta. Az Európa-központúság egyik oka, hogy innen indult a kezdeményezés, legtöbbször a közelben rendezik meg a versenyt. Másik oka, hogy az amerikai egyetemek körében az USA-beli matematikaversenynek tulajdonítanak igazán jelentőséget. De az már tapasztalható, hogy egy-egy jobb eredmény hozzájárul a nevesebb egyetemekre való sikeres felvételihez.

Az előkészített alapanyagokat még rendesen meg kell gyúrni: egy szeminárium keretében Kós Géza készítette fel őket a tavaszi félévben a versenyhez hasonló feladatokkal.  A kurzuson a beadandókat – a nyári erőpróbához hasonlóan – angolul kellett megoldani, hogy idegen nyelven is megszokják a szakszavakat és a precíz fogalmazást.

Ez utóbbi nem mindig volt egyértelmű a javítók számára, így elengedhetetlen még egy parancs: a csapatvezetőt áldd meg jó kommunikációs készséggel! Ugyanis az egyetemi csapatokat egy-egy vezető istápolta a versenyen, idén Pach Péter Pál – doktorandusz, egykori versenyző – vitte az ELTE-seket. Az ő feladata volt a többi vezetővel az első napi feladatválasztás mellett a dolgozatok javítása, ezt követően pedig a reklamálás. Elmondásuk szerint egy külön pontversenyt lehetett volna hirdetni a csapatvezetőknek, ugyanis Péter is sokszor eredményesen szerzett meg jó pár elveszett pontot hallgatóinak.

 

A recept itt nagyjából véget is érhetne, de azért az alapanyagok további sorsa nem hagyhat minket hidegen. Receptünk második pontjában leírtuk, hogy jellemzően a hazai alapképzést választja a legtöbb tehetséges diák. A mesterképzés esetén már nem ilyen egyértelmű a helyzet. Habár csak pár év és egy maroknyi hallgató áll előttünk sokaságként, az már most látszik, hogy a bolognai folyamat előrehozott bizonyos folyamatokat. Például a csapat két tagja, Korándi Dániel és Lovász László, Cambridge-ben végeznek el  egy egyéves MSc-t, majd Amerikában, a UCLA-n és az MIT-n fognak doktorizni. Tomon István az alapképzés befejezése után szintén a cambridge-i egyetemet szeretné megcélozni. Az intézmény nemzetközi hírneve és a kecsegtető magas fizetések miatt inkább kint tudja elképzelni kutatói pályáját. Persze ez nem igaz az egész csapatra: például Pach Péter Pál biztos itthon maradásában, Nagy Csaba és Nagy Dániel pedig az ELTE-s mesterképzést választják.

A válogatást és szervezést végző Keleti Tamás elmondta, hogy természetesen egyfelől örülnek a hallgatók sikeres felvételijének, másfelől ez egy intő jel számukra: az ELTE-s MSc-programot mindenképpen vonzóbbá kell tenni, hogy ne érezzék hátrányban magukat azok se, akik ott folytatják a tanulmányaikat. Természetesen nehéz felvenni a versenyt a világhírű egyetemek és a külföldi lehetőségek vonzerejével.

 

Egyetemisták Nemzetközi Matematikaversenye (IMC = International Mathematics Competition
for University Students, http://www.imc-math.org/)

Blagoevgrad, Bulgária (2011. július 28-tól augusztus 3-ig).

Két versenynapon öt-öt feladatot öt-öt óra alatt kellett megoldaniuk a versenyzőknek, összesen 100 pontot szerezhettek –az évek óta erős krakkói Przemysław Mazur 97 ponttal  szerezte meg az első helyet.

A csapat vezetője: Pach Péter Pál,

Csapattagok: Korándi Dániel, Lovász László, Nagy Csaba, Nagy Dániel, Tomon István,

Csapateredmény: 3. (Lovász László és Tomon István az első tíz között végzett),

A válogatást és a felkészítést Keleti Tamás és Kós Géza végezte.

 A fotón (balról jobbra, fentről lefelé) Korándi Dániel, Lovász László, Pach Péter Pál, Kós Géza és Keleti Tamás látható.

A bejegyzés trackback címe:

https://csanna.blog.hu/api/trackback/id/tr263355903

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.

Sokdimenziós történetek

Vannak sokdimenziós emberek. Lételemük, hogy egyszerre tartoznak sok helyre, és egyszerre kívülállók is mindenhol. Szeretik sok oldalról megvizsgálni a kérdéseket. Ezeket az embereket és történeteiket szeretném itt megmutatni. Ez a blog azoknak szól, akik nem csak egydimenziósak.

süti beállítások módosítása